Page 50 [50]
OCR
Az olvasmánytörténet forrásadottságai, 1670-1826 Fontos hangsúlyozni, hogy a Magyar Királyság és Erdély nagy része másfél évszázadig az Ottomán Török Birodalom része volt. A XVI. század elejére, az európai királyságokkal konform intézményi rendszert lelakták, lerombolták. A XVIII. század elejétől másfél évszázadig tartott a városok, falvak újjáépítése. Ennek a jelenségnek szimbóluma, hogy Buda és Pest csak 1825-ben tudott újra a Magyar Királyság fővárosává válni, vagyis a török kiűzése (1686) után csaknem másfél évszázaddal, azzal az aktussal, hogy az Országgyűlés Pozsonyból Pestre költözött (1825). Ezzel egy időben a Habsburg Birodalomba integrálták mindkét országot (Magyar Királyság, Erdély). Ez egyben a protestáns intézményi rendszer gyarapításának megakadályozása mellett folyt. Olvasmánytörténeti szempontból ez együtt járt azzal, hogy a nyugati partnerintézmények (szerzetesrendek, világi egyházak, protestáns egyházak) folyamatosan segítették az itteni intézményeket, könyvekkel is. Latin nyelvű könyvekkel, mivel ez volt a hivatalos nyelv. Latinul azonban a XVIII. században modern eszme már nem jelent meg. Következésképpen a magyarországi és erdélyi archaikus olvasmányízlés kialakításához, megerősítéséhez ez a jelenség nagyban hozzajarult.”” 229 Monok 2010, 181-217.; Monox 2018a, 7-18. 48
