Seite 46 [46]
OCR
Az olvasmánytörténet forrásadottságai, 1670-1826 (3) A jelzett kézéps6 periddusban — 1620-1720 — az olvasmanyanyag tematikus 6szszetételében a vilagi temak visszaszorulnak, egy reteologizaciés jelenséget figyelhetünk meg." A XVIII. század folyamán arányaiban hangsúlyosabb lesz a történelem, a földrajz, a gazdálkodás, a természettudományok, de ez igazából csak az arisztokratákat és a szakértelmiség legképzettebb csoportjait jellemzi. Jó példa erre az utolsó magyar nádor, Batthyány Lajos Ernő (1697-1772) könyvtára (1743-ban 2260 könyvét írták össze)" Fia, Batthyány Tódor (1729—1812) már bányászati, hajózási és általában műszaki szakkönyvtárat gyűjtött magának." Festetich György (1755—1819)"9 gróf a jakobinus mozgalom szimpatizánsaként Bécsben nemkívánatos személlyé válva Keszthelyen igyekezett megteremteni magának azt a környezetet, amely a művelt, kultúrapártoló arisztokraták sorába emelte. 1797-ben megalapította Európa egyik első gazdasági iskoláját, a Georgikont, s nagy gondot fordított arra, hogy az iskolát is ellássa könyvekkel. Magánkönyvtárába sok, a mezőgazdasággal, és általában a gazdálkodással kapcsolatos könyvet szerzett be, de egyébként univerzális bibliotéka létrehozására törekedett."! Hasonlóan a modernizáció irányába, a gazdálkodásról olvasással is tájékozódó emberként mutathatjuk be Balla Gergely (1710 körül-1772 után), Nagykőrös város jogász historikusát, aki egy ideig a bírói tisztet is betöltötte. Könyvtáráról csak elbeszélő forrásokból tudjuk, hogy kétezer kötetes lehetett, jóllehet az a könyvjegyzék, amely 1763-ban készült, csak kétszázat említ."? Az olvasmányok tematikájának konfesszionális meghatározottsága 1620-tól folyamatosan erősödik nagyjából az 1830-as időhatárig. Amíg a XVII. század elején általánosan jelen van az olvasmányokban a középkori, a humanista és a kortárs kegyességi irodalom, párhuzamosan a kifejezetten humanista, világi témákkal, addig a XVIII. század közepén, de a XIX. század elején is jelentős eltérés van egy katolikus, egy helvét, egy augsburgi (ágostai) hitvallást követő, vagy éppen egy unitárius olvasmänyanyag közt. Nem csupán a lelkészek esetében, ami magától értetődő is, hanem a vallási csoporthoz kötődő nemességre és értelmiségre általánosan jellemző ez. Sőt, Erdélyben a nemzeti öntudat ébredése és az anyanyelvi nyomtatványok arányának megnövekedése mentén kialakuló központi gyűjtemények is bírtak vallási jelleggel. Az erdélyi római katolikus lakosság magyar volt; Batthyány Ignác (1741-1798) 1798-ban a Gyulafehérvárt lévő saját gyűjteményeit (könyvtár, múzeum, csillagda) ajánlotta fel , Erdély római katolikus közösségének". 1802-ben a kálvinista gróf, Erdély kancellárja, Ieleki Sámuel (1739—1822) a marosvásárhelyi hasonló dokumentumegyüttesét a Nagyfejedelem187 PÉTER K. 1984; PÉTER K. 2018. 188 HURSÁN, KKK XII, 2023. 18 HURSÁN 2019. 190 CsÉBY 2013.; Kurucz 2013. 191 KLEMPA 1938; KLEMPa 1939. 12 Kolozsvár, Erdélyi Református Egyházkerület Gyűjtőlevéltára, Nagy Géza irathagyatéka, Nr. 150. Vö. MoNok 2018, 66-67. 3 Jaxo 1991; HenpreE Biro 2012. 44
