Oldal 46 [46]
Az olvasmánytörténet forrásadottságai, 1670-1826
(3) A jelzett kézéps6 periddusban — 1620-1720 — az olvasmanyanyag tematikus 6sz¬
szetételében a vilagi temak visszaszorulnak, egy reteologizaciés jelenséget figyelhe¬
tünk meg." A XVIII. század folyamán arányaiban hangsúlyosabb lesz a történelem,
a földrajz, a gazdálkodás, a természettudományok, de ez igazából csak az arisztok¬
ratákat és a szakértelmiség legképzettebb csoportjait jellemzi. Jó példa erre az utolsó
magyar nádor, Batthyány Lajos Ernő (1697-1772) könyvtára (1743-ban 2260 könyvét
írták össze)" Fia, Batthyány Tódor (1729—1812) már bányászati, hajózási és általá¬
ban műszaki szakkönyvtárat gyűjtött magának." Festetich György (1755—1819)"9
gróf a jakobinus mozgalom szimpatizánsaként Bécsben nemkívánatos személlyé válva
Keszthelyen igyekezett megteremteni magának azt a környezetet, amely a művelt,
kultúrapártoló arisztokraták sorába emelte. 1797-ben megalapította Európa egyik
első gazdasági iskoláját, a Georgikont, s nagy gondot fordított arra, hogy az iskolát
is ellássa könyvekkel. Magánkönyvtárába sok, a mezőgazdasággal, és általában a
gazdálkodással kapcsolatos könyvet szerzett be, de egyébként univerzális biblioté¬
ka létrehozására törekedett."! Hasonlóan a modernizáció irányába, a gazdálkodásról
olvasással is tájékozódó emberként mutathatjuk be Balla Gergely (1710 körül-1772
után), Nagykőrös város jogász historikusát, aki egy ideig a bírói tisztet is betöltötte.
Könyvtáráról csak elbeszélő forrásokból tudjuk, hogy kétezer kötetes lehetett, jóllehet
az a könyvjegyzék, amely 1763-ban készült, csak kétszázat említ."? Az olvasmányok
tematikájának konfesszionális meghatározottsága 1620-tól folyamatosan erősödik
nagyjából az 1830-as időhatárig. Amíg a XVII. század elején általánosan jelen van az
olvasmányokban a középkori, a humanista és a kortárs kegyességi irodalom, párhu¬
zamosan a kifejezetten humanista, világi témákkal, addig a XVIII. század közepén,
de a XIX. század elején is jelentős eltérés van egy katolikus, egy helvét, egy augsbur¬
gi (ágostai) hitvallást követő, vagy éppen egy unitárius olvasmänyanyag közt. Nem
csupán a lelkészek esetében, ami magától értetődő is, hanem a vallási csoporthoz
kötődő nemességre és értelmiségre általánosan jellemző ez. Sőt, Erdélyben a nemzeti
öntudat ébredése és az anyanyelvi nyomtatványok arányának megnövekedése mentén
kialakuló központi gyűjtemények is bírtak vallási jelleggel. Az erdélyi római katolikus
lakosság magyar volt; Batthyány Ignác (1741-1798) 1798-ban a Gyulafehérvárt lévő
saját gyűjteményeit (könyvtár, múzeum, csillagda) ajánlotta fel , Erdély római katoli¬
kus közösségének". 1802-ben a kálvinista gróf, Erdély kancellárja, Ieleki Sámuel
(1739—1822) a marosvásárhelyi hasonló dokumentumegyüttesét a Nagyfejedelem¬
187 PÉTER K. 1984; PÉTER K. 2018.
188 HURSÁN, KKK XII, 2023.
18 HURSÁN 2019.
190 CsÉBY 2013.; Kurucz 2013.
191 KLEMPA 1938; KLEMPa 1939.
12 Kolozsvár, Erdélyi Református Egyházkerület Gyűjtőlevéltára, Nagy Géza irathagyatéka, Nr. 150. Vö. MoNok
2018, 66-67.
3 Jaxo 1991; HenpreE Biro 2012.
44