Page 43 [43]
Az olvasmánytörténet forrásadottságai, 1670-1826
II.2. Irodalmi források
II.3. Idézetek (idézetjegyzékek)
II.4. Könyvbejegyzések
II.4.1. Possessorbejegyzések
II.4.2. Margináliák, sorközi jegyzetek, aláhúzások
II.4.3. Régi raktári jelzetek
II.5. Töredékadatok (1-4 különböző könyvet említő, vagy általánosságban
fogalmazó feljegyzések)
A könyvjegyzékek kutatásának összefoglaló
forrástani, illetve a könyvanyag tartalmi
összetételének tézisszerű jellemzése"
AMEDIATE (Middlebrow Enlightenment: Disseminating Ideas, Authors and Texts
in Europe)" és az ezzel parhuzamos BIBLIO program (Bibliography of Individual
Book and Library Inventories Online)'* térténelmi idéhatarai — 1665-1830 - a
magyarországi és erdélyi művelődés történetének nem jellemző dátumai, ahogy a
legtöbb európai kulturális csoport, nép olvasmánytörténetének sem. À nyugat-eu¬
rópai szellemi áramlatok Kárpát-medencei befogadástörténetében jellemzőbbek az
1480-1620, 1620-1720, 1720-1830 dätumok. Ezeknek az idöhatäroknak - azzal a
megszorítással, hogy ezeken belül is vannak jellemző különbözőségek — a választása
többfajta módon indokolható.
(1) Az egyes szellemi áramlatok, könyvek megjelenése és a Magyar Királyságba ér¬
kezése közti idő más és más, és folyamatosan nő: amíg nagyjából 1620-ig a recepció
csaknem naprakész, 1720 körül már 30 év a késettség, míg 1830-ra ez eléri a fél
évszázadot is (természetesen egy-egy kivétel, naprakészen tájékozódó értelmiségi,
vagy arisztokrata mindig akadt). Ha például megnézzük az egy olvasói csoporthoz
tartozó egyes személyek könyvtárának darabjait, jól követhető ez a folyamat. Pél¬
162 Az 1500-1750 közti idöszakra nezve, összefoglalöan läsd Monok 2005; Monok 2008; Monok 2008a; Monok
2010, 219-224.
163 http://mediate18.nl/
164 http://mediate18.nl/?page=database
41