Oldal 32 [32]
A könyvtárak változása a Magyar Királyságban és Erdélyben
A kalocsai körülményeket is jellemzi, hogy Klobusiczky Ferenc (érsek: 1751-1760)
Pesten élve látta el feladatait. Ezért is építettek új központot Patachich Ádám (1716¬
1784; érsek: 1776-1784) és Kollonics László (1736—1817; érsek: 1788—1817) egyhäz¬
igazgatása alatt. Több kanonoki gyűjteményt is inkorporáltak a bibliorheca állomá¬
nyába, így a XVIII. század közepén élt Házy Györgyét, akinek még csak 257 könyve
volt.''5 De az 1780-ban elhunyt, hosszú életet élt kanonok, Gloszer/Glaser Gábor
könyvtárát halálakor már 854 tételben (ezernél több kötet) konskribálták. Patachich
érsek ezt is a nagy bibliotbeca állományába olvasztotta."
Az Erdélyi Egyházmegyében nem csupán a török miatt kellett újjászervezni a ka¬
tolikus egyházi életet." A Diploma Leopoldinum (1691) után a Német-római Biro¬
dalom keretén belül önálló Erdélyi Nagyfejedelemségben a XVI-XVII. században
csupán címzetes erdélyi püspökök helyett valóságos főpásztorok tevékenykedhettek.
A XVIII. század közepének három püspöke közül kettő alig tartózkodott a Magyar
Királyság központjaitól távol (Klobusiczky Ferenc (püspök: 1741-1748) és Batthyány
Jözsef (püspök: 1759-1760)). Bajtay Antal (püspök: 1760-1772) könyvtäräröl nincsen
információnk, kétségünk azonban nem lehet, hogy a Rómát, Párizst és Bécset megjárt
piarista tanar, a Theresianum és II. József császár nevelője korszerű műveltséggel bírt.
Nagyon csábító lenne az egyházi vezetők könyvgyűjtését Klimo György (1710¬
1777) pécsi püspökével (1751-1777) összehasonlítani, de igazából nem összevethe¬
tő. Klimo eredményét ismerjük, hivatali idején egy tizenötezer kötetes könyvtárat
szedett össze, amelyet 1774-ben a pécsi tanulóifjúság közös használatú gyűjtemé¬
nyévé tett." Az egri Eszterházy Károlyhoz (1725-1799, püspök: 1762—1799)" és a
gyulafehérväri Batthyäny Ignächoz (1741-1798, püspôk: 1780-1798) hasonlóan a
papneveldét, a nyomdát, a könyvtárat és a csillagászati tornyot olyan céllal alakította
ki (vagy tervezte kialakítani), hogy a székvárosában szudium generale, vagy egyenesen
universitas alakuljon. Nem magánkönyvtárakról van tehát szó. Kétségtelen azonban,
hogy a szerteágazó szakirodalom megállapításai ellenére sem tudjuk, hogy a jobbágy¬
származású Klimo püspöknek hogyan sikerült az említett irodalomból megismerhető
teljesítményt nyújtania. Ezen a területen Padányi Biró munkássága nem összevethető
az övével, bármennyire eltökélt volt is az építő veszprémi egyházfő.
Utóbbi valamivel több, mint 600 kötetes könyvtára valójában két kortárs gyűjte¬
ménnyel hasonlítható igazán össze, Zichy Ferenc (1701-1783) györi (1743-1783) &s
Barköczy Ferenc (1710-1765) egri (1744-1761) püspökevel. Zichy 1752-böl fennma¬
radt könyvösszeírása 329 könyvet és kéziratot említ"! (nem tudjuk, élete végéig még
mennyit gyűjtött össze). Biztosan állítható azonban, hogy ezt a könyvmennyiséget a
15 HEGEpős A. 2010.
16 Kövécs 2001.
" A XVIII. század első felének egyházi állapotairól összefoglalóan lásd FERENczi S. 2009.
18 Koxay 1999; CsajAcuy 2000; Horvatu M. 2000; Moré, öszeäll., Klimo-könyvtar..., 2001
19 Anrtaöczı, szerk., Ketszaz eves..., 1993, AntaLöczı 1996; LOFFLER 2012; LOFFLER 2013.
2 Jaxö 1991; HENDRE BiRo 2012.
11 Kiss T. 2016.
30