Az eddig kiadott források azt engedik sejteni, hogy a XVIII. század közepén,
közelebbről az 1740 és 1780 közötti időszakban változás következett be a magyar
olvasók, így a főpapság könyvgyűjtési lehetőségeiben és szokásaiban egyaránt. Az
európai könyvpiacon egyre nagyobb számú könyv jelent meg, sok könyvaukciót szer¬
veztek, majd megkezdődött a szerzetesrendi könyvtárak anyagának , újraelosztása".
Egyes főpapok egy-egy hiányzó alapművet külön kiadásban is megrendelték nagy
nyomdai kapacitással bíró helyeken, például Velenceben.'” Erdeklödesünket ennek
megfelelően az ebből az időből ismert főpapi tisztséget betöltő személyek könyvtára¬
ira (bár nem mindegyiküknek került elő tételes könyvjegyzéke) szűkítjük.
Az esztergomi érsekekét összehasonlításként nem szerencsés számba venni más
püspökökével, hiszen más léptékű jövedelemforrással bírtak. Esterházy Imre (1663—
1745) väci (1706-1708), zägräbi (1708-1723) &s veszpremi püspöksege (1723-1725)
után került az érseki székbe (1725-1745), idöközben a gröfi rangot is elérte. Konyv¬
tärairöl eleddig nincsen információnk. Hasonló a helyzet könyvtártörténeti szem¬
pontból Csáky Miklós (1697-1757) elébb nagyvaradi ptispokkel (1737-1747), majd
kalocsai érsekkel (1747-1751). Ugy keriilt az Esztergomi Főegyházmegye élére
(1751-1757), hogy életvitelszerűen egyik főpapi székhelyén sem élt. Világi rangjai,
az ezekhez tartozó birtokok azonban garantálták jövedelmét, így nem lehet kétsé¬
günk afelől, hogy ő maga is tartott akkora könyvtárat, mint utódja, Barkóczy Fe¬
renc (1710-1765)."9 Utóbbi Egerben volt püspök, mielőtt esztergomi érseki kine¬
vezését (1761-1765) megkapta. Ő valóban olyan püspök volt, akinek olvasmányai és
könyvtára jól hasonlíthatók a többi püspökéhez, főként Padányi Biró Mártonéhoz."""
Esztergomi érsekként utódja, Batthyány József (1727-1799, érsek 1776-tól haláláig)
már kifejezetten könyvtárépítő személyiség." Nem magánkönyvtár gyűjtője, hanem
intezmenyi bibliothecät létrehozó főpap. A hivatali ideje alatt vásárolt és megszerzett
könyvek folyóméterei jól mutatják, hogy a főegyházmegye papsága utánpótlásképzé¬
sének alapját igyekezett megteremteni ezzel a gyűjteménnyel."
A Kalocsai Érsekség a XVIII. században a többi püspökségnél mostohább helyzet¬
ben volt.'? Patachich Gabor (1699-1745) gigdszi munkat végzett (érsek 1733-1745),
ám a ma látható!" pompázatos műemlékkönyvtárhoz hasonlóról persze csak álmod¬
tak a korabeli főpapok. A kialakuló érseki gyűjtemény Batthyány József (kalocsai
érsek: 1760-1766) idején dinamikusan gyarapodott, hivatali ideje végére 1075 műről
tudunk, 2069 kötetben." Ez már nagyobb, mint egy átlagos püspöki gyűjtemény.