Page 29 [29]
OCR
A könyvtárak változása a Magyar Királyságban és Erdélyben lettek volna. A protestáns reformáció eszmekörében megalapított egyházak — jóllehet az ország szempontjából életmentő gazdasági, kulturális és tudományos infrastruktúrát építettek fel — a katolikus egyház mozgásterét jelentősen szűkítették. Az egyes egyházigazgatási egységek helyzetének összehasonlítása nem a mostani tanulmány célja, de fontos rögzíteni azt a tényt, hogy akkor, amikor az egyes püspöki könyvgyűjteményeket egymás mellé helyezzük egy adott időszakban, nem tekinthetünk el a fenti szempontú helyzetüktől." Általánosságban is komoly kihívásokkal kellett megküzdenie egy hivatalba lépő főpapnak. A legfontosabb teendő az újjáépítés volt. E tény érzékeltetésére említem, hogy a török kiűzésétől közel másfél évszázadra volt ahhoz szükség, hogy Buda és Pest újra az ország fővárosa lehessen." Hasonlóképpen, az esztergomi érsekség intézményei is csak ugyanennyi idő alatt tudtak új infrastruktúrát építeni maguknak Esztergomban." A Nagyszombatból és Pozsonyból visszaköltöző intézményeknek a helyzete persze más volt, mint például a kalocsai érsekség hasonló egyházszervezeti egységeinek." Ugyan mindkét érsekség lényegében zöldmezős beruházásokat kellett, hogy indítson — semmi nem maradt a keresztény—muszlim együttélés után —, de Kalocsán nem máshonnan hoztak , vissza" könyvtárakat (még akkor sem, ha tudjuk, Patachich Ádám érsek (1776—1784) saját könyvtárát magával vitte az egyébként általa újjáépített Nagyváradról, ahol csaknem húsz évig volt püspök (1759—1776))."? Az épületek — intézményi székhelyek, templomok, iskolák stb. — újjáépítése mellett a legnagyobb feladat az volt — és ez ugyancsak közös feladatnak mondható -, hogy csökkentsék a nagy paphiányt."? Ehhez az egyházmegyei szemináriumi rendszer kiépítése elsőbbséget élvezett, ahogy a bécsi, a grazi, a bolognai, vagy éppen a római továbbtanulás lehetőségének biztosítása is. Arra nézvést, hogy mennyire a nulláról indultak, jó könyvtártörténeti példa a győri kanonokságból csanádi (tituláris), majd egri püspökségre emelkedett Telekessy Istvan (1633-1715), aki az éltala alapitott papneveldére hagyta könyveit, alig félszáz darabot." Hasonló volt a helyzet Vácott, ahol Michael Friedrich von Althann (1682-1734) mär väci püspökkent az 1719-ben megalapított szemináriumnak 17 művet adományozott 20 kötetben." Hozhatunk más, ugyancsak érzékletes példát az elmondottak alátámasztására. Csáky Imre kalocsai érsek (1710—1732) pozsonyi házában 1723-ban 24 könyvet tartott, ezeket akkor 8 A XVIII. századi főpapi könyvtárakról átfogóan lásd: SZARvAsI 1939; BERLÁSZ 1974; BERLÁSZ 1974a; MoNok 2018, 181-185. 89 Gera 2014; PALrry G. 2024, 178-179., GERA 2024. V6. KovAcu 2006; Sods I. 2022. 7 "TórH Tamás 2014. 72 Boros 1994. A munka nagyságát és a megvalósítás egy módját egyetlen egyházmegyén esettanulmányként kiválóan bemutatta Denesı 2006; D£nesı 2010. Az egyhäzmegyeket összehasonlitva läsd Forc6 A.-Gözsy, szerk., Katolikus egyhazi tärsadalom, 18. szdzad, 2019 „Alsöpapsäg” fejezetet. % Bırskey 2007; BaJAkxı-BuJDosö-Monox-ViskoLcz-Zvara, Adattär 13/4, 2009, 170-173. * Boros 2021. 27
