Page 10 [10]
Bevezetés: A könyvtári rendszer és az olvasmányok változásai egy átmeneti korszakban
A birodalmak intézményi rendszerei ugyanis a központból a periféria irányába érvé¬
nyesítendő hatásra épültek fel mindig, és a visszahatást nem szolgálták ugyanazzal az
erővel. Napjainkban — köszönhetően a kommunikációs eszközök technikai fejlett¬
ségének — ezek a hatások sokkal gyorsabban és erőteljesebben érvényesülnek, éppen
ezért a központ és a periféria konfliktusai is élesebbek és állandónak mondhatók. Jó
példa erre a Közös Piac, amit szokás Európai Uniónak nevezni. A történelmi példák
vizsgálata, így a könyvkiadás, a könyvtárak, az olvasmányok és az olvasás története
nem csupán historikus igazságokat tárhat fel, hanem közvetlenül is használható — a
hétköznapi hírekben való eligazodást segítő — ismereteket.
A birodalom szövetét — és ennek minőségétől függ a tartóssága — nem csupán
gazdasági és politikai érdekek fonalaiból szövik. Az az intézményi rendszer, amelyet
a birodalmi központ kiépít," hogy elérje hatalmi befolyási körének határait, az egyik
alapja ennek a szövetnek. Jellemző az is, hogy a központ hol, milyen intézményt nem
akar működtetni (például nemzeti könyvtár stb.). A helyi érdek idővel természetesen
majd kiépíti ezt — utánozva a központi szokásokat, alkalmazva a központi eszközöket
a helyi befolyás megszerzésére és megtartására. Ezért is bomlanak fel a birodalmak.
Akkor bomlanak fel gyorsan, ha a szövet kultikus fonalainak erősítését elhanyagolják,
és a birodalom szövetének nyelvi fonalát — /ingua franca — rosszul választják meg. Úgy
például, hogy annak ismeretét abszolutizálják, negligálva azt a lehetőséget is, hogy
a birodalmat építő kultúrák ténylegesen egymásra hassanak. Mindig is voltak ural¬
kodó nyelvek, a kérdés az, hogy az mikor, mire volt elég a birodalmi szövet erősítése
szempontjából. A központtól távoli területek, népcsoportok helyi vezetőinek érdekeit
mindig a nyelvi és a szokásbéli sokféleség képviselte igazán.
A nyelv mellett fontos (talán még nála is fontosabb) egy birodalom összetartásá¬
ban a közös kultusz kiépítése, benne a könyvtárak szerepével. A gazdasági érdekek
mentén ez a kultikus közösség soha nem épült fel. A gazdaság működtetésének közös
elvei természetesen részévé válhatnak egy közös kultusznak, de soha nem a kultikus
alapokhoz tartoznak. Ne feledjük el azt sem, hogy a mostani tanulmányban vizs¬
gált időszakban még érvényben volt a világi és a kultikus hatalom megosztásában
az a kompromisszum, amely Nagy Károlynak a pápa általi megkoronázásával jött
létre (III. Leó pápa, 800. december 25.). Ennek a hatalmi megosztásnak a leépítése
— a francia forradalmat követően — szimbolikusan 1806-tól kezdődik meg (I. Ferenc
ekkor deklarálja a Német-római Birodalom megszűntét, amikortól ő már , csak" az
Habsburg Birodalom uralkodója). (Ezért korszakunkban a könyvtárak túlnyomó ré¬
sze így vagy úgy, egyházi fenntartású.) Sokak akarták megszüntetni egy intézmény,
A központban is kiépít intézményeket az egész birodalom vezető személyiségei iskoláztatására, kulturálódására,
életterének kialakítására. A legújabb példaszerű összefoglalás erről: KÖKÉNYESI, szerk., Nemesi oktatás. . ., 2022.
A legújabb nagyszabású összefoglalás a magyarországi arisztokrácia történetéről (GYÁNI-SzILÁGYI A. 2024)
sajnos összemossa a XVII. századi jelenségeket a XVIII. század első felével, és a főnemesség életteréről, életvi¬
teléről, kulturális és tudományos intézmény-, illetve egyházszervező tevékenységéről csak a XVIII. század má¬
sodik felétől mond érvényeset. Az 1670 és 1760 közötti időszak sajnos kimaradt az összefoglalóból. A történeti
periodizációról bizony e tekintetben is lehetne egy elemző párbeszéd.