OCR
PÉNZ világvallást jellemzik, nemcsak a kereszténységet, és nyilvánvalóan nem működnek a gyakorlatban. Ámde milyen értelemben nevezhető úrnak a pénz? Vajon valamiféle démonikus erőt tulajdonít neki az Írás? Vagy mindenekelőtt arra mutat rá, hogy a pénz olyan világnyelv, amelyik szükségképpen nem fér össze azzal a nyelvvel, amelyet Isten országában beszélnek? Mivel akarvaakaratlanul uralja a világban való létünket, politikai, hatalmi és szociális értelemben egyaránt? Erre vonatkozólag találunk néhány olyan történetet is az Újtestamentumban, amely az általános etika horizontján túllépve sokkal inkább arra keresi a választ, mi is voltaképpen a pénz, s mi az, ami többé teszi puszta fizetőeszköznél. Az egyik ilyen, látszólag még az etikai keretek között elhelyezkedő történet , Az özvegyasszony két fillére?" (Mk 12,41-44, Lk 21,1-4), amelyben Jézus leül a templomi persellyel szemben, és figyelni kezdi, ki mit vet bele. Sok gazdag ember sokat dob bele. Egy özvegyasszony pedig csupán két fillért. Miközben a gazdagok nagylelkűségére Jézus nem reflektál, megdöbben az özvegyasszony tettén: , minden vagyonát, amije volt, odavetette? (Lk 21,4). Chesterton szerint „a gazdagok között még véletlenül sem találsz igazi nagyvonalú embert. Lehet, hogy odaadják a pénzüket, de saját magukat sosem adják. Egoisták, bezárkózottak, olyanok, mint a kiszáradt csontok". Ezzel szemben az özvegyasszony elég eszes volt ahhoz, hogy megértse: az Istenhez való viszonyban csak minden vagy semmi létezik, s a perselybe vetett egész vagyona ennek volt a kifejezése. A szegény özvegy ellenpéldája az istenfélő és morálisan talán valóban feddhetetlen gazdag ifjú, akinek Jézus ezt mondja: , Egy fogyatkozásod van: eredj el, add el minden vagyonodat, és add a szegényeknek” (Mk 10,21). Az Istennel való barátság nem ismer fenntartásokat. A kérdés mindig minden vagy semmi: csak a teljes ember léphet be Isten országába, és nem cipelheti magával oda a vagyonát, a rokonait vagy egyebét. Ezekben a fentebb idézett történetekben azonban még rejtve maradt a pénz természetének a bibliai szemlélete, s hogy közelebb jussunk hozzá, két másik történetet is el kell olvasnunk. Mt 22,15-22 az „Az adöpenz” cimen ismert: „Ekkor a farizeusok elmenven, tanäcsot tartottak, hogy szöval ejtsek öt tőrbe. És elküldték hozzá a tanítványokat a Heródes-pártiakkal, akik ezt 39