Oldal 35 [35]
II. Gilbert Keith Chesterton - Tevék, amelyek átmennek a tű fokán
evangéliumi gondolkodás grammatikájával kívánja értelmezni mindazt,
amit kora társadalmi, kulturális jelenségei közül szemügyre vesz. Mani¬
fesztálja, hogy ez a Krisztusban testet öltött, személlyé vált igazság
egyszersmind megosztást is hoz magával. Hiszen az ember is el van
választva Istentől, és a keresztény ember is le van választva a világról.
Polemikus hajlamánál fogva Chesterton sikeresen vitázott kortár¬
saival az Orthodoxy lapjain, és ma is bizonyára lennének meghökkentő
érvei például Herbert Schnádelbachhal szemben, aki Der Fluch des
Cbristentums (A kereszténység átka) című esszéjében hét fő ponton
fordult szembe a kereszténységgel, elfogadhatatlannak tartva az ere¬
dendő bűn tanát, az erőszakos, véres áldozatot, amellyel Isten a Fia
halála árán fizettette ki az ember bűnét, a kereszténység missziós expan¬
zióját és antiszemitizmusát, valamint az eszkatologikus történetszem¬
léletet és egy elavult teológia platonikus dualizmusát.
Schnádelbachnak Chesterton mindenekelőtt azt válaszolná, hogy
ugyan kérdésessé tehető, mi az eredendő bűn, de azt tapasztalja és
tudja, amit a mai teljes identitásválság alanya nap mint nap megél:
hogy tudniillik , akármi is vagyok, nem vagyok önmagam?" . Az Újtes¬
tamentum szabadságelvét követve Chesterton mélységesen megveti azt
az intézményesült nyugati vallási képződményt, amelyet Jacob Burck¬
hardt „rendörintezmenynek” nevezett, és amely az evangéliumi szere¬
tetvallás nevében a vélt vagy valós bűnök könyörtelen megtorlójává
vált." Chestertontól idegen a moralizálás, az isteni erőszakosság bele¬
olvasása az Újtestamentumba, amely egy eredendő, jószerével protes¬
táns félreértelmezésen alapult: azon az összekapcsoláson, amely szerint
már az Ószövetségben sem lehetett bűnbocsánatot nyerni az áldozati
állat leölése nélkül. Krisztus halálának rettenetessége, az a kegyetlen¬
ség, amellyel megostorozták, elítélték, majd kivégezték, folyamatosan
kihívást intéz a keresztény gondolkodáshoz. Ezzel szemben Chesterton
rámutat Isten emberré válásának a lényegére: Isten korlátozta magát,
ahogy ő fogalmaz, , mintegy a falhoz ällt”, amindenhatösägähoz hoz¬
záadta a bátorságot, a halált, sőt a kétséget is. , Éli, Éli, lamá szabak¬
, Ugyanaz a vallás, amelynek győzelme a lelkiismeret diadala volt az erőszak
felett, most tüzzel-vassal nekiront a lelkiismeretnek”, mely sorän „az egyház egyre
inkäbb rendörintezmennye alakult, &s a föpapok ettöl büzlöttek”. Läsd Jacob Burck¬
hardt: Vilagtörtenelmi elmélkedések, fordította Báthori Csaba és Hidas Zoltán, Buda¬
pest, Atlantisz, 2001, 74. sk.
33