Oldal 34 [34]
ANTIFILOZÓFUSOK II.
Chesterton szerint a kereszténység az ószövetségi vallással ellentétben
teljesen észszerűtlen — görögnek őrültség, zsidónak botrány —, üzenete
mégis észszerű. Ő maga ugyanazon okból hisz az evangéliumokban,
amely okból az agnosztikusok nem hisznek benne. János evangéliuma
szerint boldogok azok, akik nem botránkoznak meg a jó hírben és
annak hordozóiban. Ezekre a botránkozásokra, erre a hasadásra vá¬
laszol az Ember Fia a fájdalmak férfiaként, aki képes arra, hogy sírjon
az elveszendő és elpusztuló város, Jeruzsálem felett, szembesülve Isten
és ember tragikus elválasztottságával. A Mester siratja Jeruzsálemet,
amely nem ismerte fel a meglátogatása idejét, vért izzad a világ minden
gonoszsága feletti fájdalmában a Getsemáne-kertben, miközben ezt a
súlyt magára vállalja. Paradox módon éppen a világnak ez a terhe lesz
az, ami az evangéliumok történeti olvasóit a leginkább megbotránkoz¬
tatja, a kétségbeesés és a fájdalom csak az anyanyelvén, arámiul ki¬
mondható szavai (Mt 27,46): „Eli, Eli, lamä szabaktäni?” Isten &s
ember végtelen elválasztottságát kizárólag Isten Istentől való elválasz¬
tottsága szüntetheti meg. A kereszténység , botránya" éppen az újtes¬
tamentumi üzenet egészére jellemző differenciában csúcsosodik ki,
abban, hogy az Isten a maga ,, Vagyok, aki vagyok" -jához (2Móz 3,14)
Jézus élettörténetében egy merőben új bátorságot is társít, amely az
istenit, az örököt, a mindenkori , van" -t a kétséggel is, a halállal is
összefonja. Merthogy az igazi, maradandó élet nem , van", hanem
mindig , lesz", , történik", azzá válik, ami valójában. Az a rövid tu¬
dósítás, amit az evangéliumok a Fiú végletes elhagyatottságáról és
szenvedéséről közölnek, a hétköznapi ember és a filozófia számára
egyaránt elfogadhatatlan, noha különös módon éppen a posztmarxis¬
táknak a kereszténységhez való közeledésében elevenedett meg ez a
— mint Zizek fogalmaz — , monstruózus? paradoxon, tudniillik hogy
a kereszthalálban Isten maga az, aki eltekint saját magától a szenvedő
Fiúban, Ő maga vesz magától távolságot a világ üdvéért."
Az angol esszéíró által képviselt keresztény gondolkodás nemcsak
paradox, feszítően energikus, de eredendően polemikus is, amely az
Rendkívül világosan fejti ki a magát ateistának tekintő Slavoj Zizek is a
Jordan Petersonnal folytatott 2019-es elhíresült vitájában azt, hogy a kereszténység
lényege éppen e paradox hasadás az isteniben, ezzel rámutatva a Szentháromság
istenfelfogásának világmegváltoztató erejére: https://www.youtube.com/watch?v-gs
HJ3LvUWTs.
32