Oldal 118 [118]
116 ] PERECZLÁSZLÓ
Egyetemtörténet
A Műegyetem története 1782-re nyúlik vissza. Ekkor hozza létre II. József az
Institutum Geometrico-Hydrotechnicum nevű oktatási intézményt, nyilván¬
valóan azzal a szándékkal, hogy birodalma ezen elmaradott régiójának mo¬
dernizációját a műszaki szakemberek államilag intézményesített egyetemi
képzésével is segítse. Megemlítendő, hogy ez az intézmény lesz az első polgári
mérnökképző intézet Európában, amely egyetemi szervezetben oktatja a mű¬
szaki tudományokat, illetve figyelemre méltó, hogy ez lesz a második állami
egyetem az országban; ez első egyébként a selmecbányai - jelenleg helytörténe¬
ti múzeumként működő - bányászképző iskola. A második születésnap 1844,
amikor létrejön a József nádor nevét fölvevő József Ipartanoda. Az előbbi ket¬
tő egyesítéséből alakul meg1850-ben a Joseph Industrieschule, ez a kizárólag
technikai ismereteket oktató, német nyelvű képzést nyújtó, nem felsőfokú ta¬
nintézet. Az Industrieschule átalakulásával jön létre aztán 1856-ban az ismét
felsőfokú tanintézetté emelt Joseph Polytechnicum, a technikai mellett köz¬
gazdasági osztállyal és az az általános mérnökök, a gépészek és a vegyészek egy¬
mástól differenciálódó képzésével; 1860-tól ennek neve Királyi József Műegye¬
tem, oktatási nyelve pedig a magyar lesz.
A folyamat eddigi eseménytörténetére rápillantva megerősíthető az a némi¬
képp kiábrándító belátás, amely szerint legfontosabb vívmányainkat voltaképp
elnyomóinknak köszönhetjük. Az egyetem jogelődjét először a felvilágosult
abszolutizmus erőszakos modernizátora alapítja meg, majd a neoabszolutiz¬
musnak a forradalmat vérbe fojtó uralkodója fejleszti tovább. Tanulságként
az a még cinikusabb megjegyzés is megkockáztatható, hogy az idők múltával
mi meg is szeretjük saját elnyomóinkat. Jó félszázaddal később ugyanis, az
1909-ben fölavatott központi műegyetemi épület - az egyetem Hauszmann
Alajos tervezte, emblematikus Duna-parti épülete — ünnepélyes átadását maga
Ferenc József tiszteli meg a jelenlétével, mégpedig a korabeli sajtó szerint a je¬
lenlévők lelkesedése mellett.
Az egyetemtörténet további állomásai, összefoglalóan. 1871-ben jön létre
József Műegyetem, ez 1934-ben, a budapesti Tudományegyetem Közgazdaság¬
tudományi Karát magába olvasztva, Magyar királyi József nádor Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetemmé alakul. Majd 1949-ben, a közgazdászképzés
kiválásával, a Budapesti Műszaki Egyetem nevet veszi föl. Az ötvenes évek kö¬
zepétől, egy bő évtizedre, három kar - az Építőmérnöki, az Építészmérnöki és
a Közlekedésmérnöki kar - kiválik belőle, és 1955-1967 között Építőipari és
Közlekedési Műszaki Egyetem néven önálló egyetemmé alakul. Jelenlegi nevét