OCR
102 ] ROPOLYILÁSZLÓ - SZEGEDI PÉTER helyettese is éppen TTK-s volt, ráadásul a ,végső megoldás" kialakításáról a rektorral kellett megegyezni. Az átélt események következményei lényeges módon járultak hozzá a Tanszék következő évtizedének alakulásához. Világosan látszott, hogy a hallgatók aktív támogatása nélkül a Tanszék nem maradt volna meg, de egyúttal az is nyilvánvaló lett, hogy efféle akciókra - a hallgatókkal való kapcsolataink szükségszerűen bekövetkező gyengülése következtében - a továbbiakban aligha számíthatunk. Ebben a dimenzióban csakis saját szak indítása és saját szakos hallgatók toborzása alakítana ki előnyös perspektívát. Meghatározó jelentőségű volt a nemzetközi tudós közösség támogatása, így nagyon fontos e tudományelemző/filozófiai közösség számontartott szereplőjének maradni. Ezügyben való próbálkozásaink sajnálatosan kevés eredményre vezettek. Látványosan hiányzott a TTK közösségével, valamint a kar vezetőivel való tartalmas, érdemi kapcsolat. Az új dékán, Michaletzky György 7 éves hivatali ideje alatt szerencsés módon partnernek mutatkozott a kialakításához. Az is kiviláglott, hogy a Tanszék létének finanszírozási kérdéseivel folyamatosan foglalkozni kell. Az , állami" támogatásból egyre kevesebbre futotta: a mindennapi működésre már régóta más forrásokból kellett költeni, és immár az oktatás egyre számottevőbb része is ebbe a tartományba keveredett." Az új tanszéki évtized költözéssel kezdődött: a Tanszék átköltözött a lágymányosi ELTE-kampusz Déli tömbjének első emeletére. (Ez immár az ötödik irodai/ adminisztratív környezetet jelentette: a történet az 1960-as években a Trefort kerti Főépület IMúzeum körút 6-8.] első emeletéről indult, majd ugyanott a Rákóczi út 5-ös épület második emeletén, később pedig az első emeletén folytatódott. 1998-ban az egész TTK áttelepült a lágymányosi kampuszra, a Tanszék az elsők között érkezett, az Északi tömb 6. emeletére - és most ez, az újabb, immár végleges hely: a Déli tömb.) Változott a Tanszék személyzete is: Rédei helyére Gulyás László érkezett. Gulyás László informatikusként végzett az ELTE TTK-n 1996-ban, 2001-ben PhD-t is itt szerzett. Oktatási, kutatási és gyakorlati/üzleti érdeklődése következtében különféle egyetemi, kutatóintézeti és céges tevékenységekben egyaránt otthonosan mozgott. Ágensalapú közösségek szimulációival, evolúciós rendszerekkel, adat- és szövegbányászattal, mesterséges intelligencia kutatásokkal foglalkozott. 2006-tól a megszüntetésig különféle módokon és mértékekben a Tanszék munkatársa is volt. A tanítás mellett főként Kampissal közös projekteken dolgozott. TTK-s diákként szerkesztője (és szerzője) volt az A hetedik 16 A Tanszék történetének nagyjából erről a periódusáról tudósít az akkori és még ma is elérhető honlap: Tudománytötrténet és Tudományfilozófia Tanszék. Forrás: http://hps.elte.hu/index hu.html (Utolsó letöltés: 2024.11.10.).