Seite 66 [66]
64 | ROPOLYILÁSZLÓ - SZEGEDI PÉTER
Mindebből talán kiviláglik, hogy a természettudományok marxista filozófiai
értelmezése, a természetdialektika, a természetfilozófia létrehozása és művelé¬
se az 1960-as évek vége felé a korabeli magyar filozófiai élet fontos kérdésévé
vált, sőt olyan kérdéssé, amelyben való állásfoglalás a marxizmus , helyes" vagy
, helytelen" értelmezését jelentette, s biztosította vagy megtagadta képviselői
nézeteinek a , hivatalos" marxista-leninista állásponttal való összhangját.
Ebben az összefüggésben válik érdekessé a Horváth József (eleinte a BTK,
majd a TTK Filozófia tanszékének oktatója) által az MSZMP Marxizmus-Leni¬
nizmus Esti Egyetem (MLEE) keretei között szervezett Dialektikus materializ¬
mus szemináriuma és az ott folytatott viták," különös tekintettel a Marxista
természetfilozófia kidolgozásának lehetőségéről című 1968 decemberében és 1969
januárjában rendezett eszmecsere." Az utóbbi vitán lényegében minden olyan
filozófus részt vett (pl. Horváth József, H. Varró Rózsa, P. Kovács Ferencné,
Müller Antal, Makó István, Szigetvári Sándor, Magyaródi Sándor, Szénási József,
Bodnár István stb.), aki a következő évtizedekben fontosabb szerepet játszott
a természettudományok filozófiai kérdéseinek oktatásában vagy kutatásában.
A szerteágazó kritikák célpontjai főként Márkus és Vajda említett írásai voltak,
de jutott belőlük Lukács, ekkor jobbára még alig ismert, pozícióinak is. A konklú¬
zió természetesen a természettudományok problémái marxista értelmezésének
sürgető feladatára futott ki.
Az irányzat vita következményeivel természetesen foglalkoznia kellett a
marxizmus oktatását felügyelő hivatalos szerveknek is, mindenekelőtt a Mű¬
velődési Minisztérium Marxizmus-Leninizmus Oktatási Főosztályának. Ennek
keretében az Oktatási Főosztály mellett működő Filozófiai Szakbizottság pél¬
dául 1968. december végén kibővített vitaülést tartott , a marxista filozófia ma
vitatott koncepcionális kérdéseiről", főként azzal a céllal, hogy , segítséget, eliga¬
zodást adjon az egyetemi és főiskolai oktatás és oktatók számára." E vita , érde¬
kessége", hogy részt vehetett rajta és fel is szólalhatott maga Márkus György is.
Mindezekből arra következtethetünk, hogy az ELTE TTK-n létesítendő, a
természettudományok filozófiai kérdéseivel, természetfilozófiával, a termé¬
szet marxista filozófiai szemléletének kutatásával és az ebben a szellemben
folytatandó oktatással foglalkozó filozófia tanszék létesítése és fenntartása a
korszakban fontos ideológiai, politikai célt is szolgált. Különösen a marxizmus
3 HorváthJózsef:, Megalakultabudapestidialektikus materializmus szeminárium." Tájékoztató, 1968/5,
178-181.
A marxista természetfilozófia kidolgozásának lehetőségéről. Jegyzőkönyv az MSZMP Marxizmus¬
Leninizmus Esti Egyetem , Dialektikus materializmus" szemináriumának 1968. december 13-án és
1969. január 10-én tartott vitájáról. Tájékoztató, 1969/2 melléklete. Stencilezett kézirat. 1969 áp¬
rilis, 146.
15 Erdélyi Lajos: , A filozófiai szakbizottság vitájáról." Tájékoztató, 1969/2, 243-262.
14