Seite 65 [65]
A filozófia fél évszázada az ELTETTK-n | 63
érdemes utalni: a marxizmus értelmezése körüli intellektuális küzdelmekre,
valamint az egyetemi ideológiai munka színvonala emelésének, a marxizmus
hatékonyabb egyetemi oktatásának a törekvéseire.
A marxista filozófia értelmezésének és újraértelmezésének aktuális kérdése¬
it legexplicitebb formában az akkori Magyarországon a Márkus György, Tordai
Zádor, Vajda Mihály és mások által kezdeményezett irányzat vita tematizálta.?
A vita centrumában a marxizmus , hivatalos" marxista-leninista változatának,
az, ún. , terjedelmi" felfogásnak (a marxista filozófia két összetevője a dialekti¬
kus és a történelmi materializmus) bírálata állott: a marxista filozófia vajon a
valóság, azaz a természet, a társadalom és a gondolkodás legáltalánosabb tör¬
vényeinek tudománya vagy a gyakorlat filozófiája? Vannak e természettörvény¬
szerű történeti fejlődéstörvények a társadalomban vagy nincsenek?
Vajda Mihály - aki akkoriban foglalkozott Lukács Történelem és osztálytudat
című híres műve magyar kiadásának? előkészületeivel - állást foglalt a termé¬
szettudomány és a filozófia éles megkülönböztetése mellett," s a Történelem és
osztálytudat Lukácsához hasonlóan a marxista filozófia feladatát a társadalmi
gyakorlat értelmezésére korlátozta. Mindkét filozófus álláspontja kritikusan
értékelte és elutasította a marxi filozófiai módszer, a dialektika alkalmazását
a természet értelmezésében; a természetdialektika, miként Lukács mondotta
volt, Engels hegeliánius tévedése. Lukács szóban forgó könyvében megjelent
ugyan Marxista fejlődésem: 1918-1930 című 1967-es írása," amelyben tévedés¬
nek mondta a természetdialektikát korábban élesen elutasító álláspontját, azaz
azt, hogy a marxista filozófiát mint társadalomfilozófiát fogta fel, de ez az önk¬
ritika láthatóan nem mindenkire hatott. Annál is inkább, mert Lukács noha
önkritikájának szellemében dolgozott 1964-70 között (végül befejezetlenül
maradt) A társadalmi lét ontológiájáról című művén, amelyet többek között úgy is
tekinthetünk, mint a Történelem és osztálytudat Lukács számára már elfogadha¬
tatlan álláspontjainak korrigálására tett kísérletet, de tanítványainak köre nem
tudta és nem akarta elfogadni Lukács új ontológiai pozícióját. Az 1968-69-ben
zajló megbeszéléseiken szembesítették Lukácsot az ontológiájára vonatkozó
kritikäikkal.'?
® "Márkus György: ,,Vitak és iranyzatok a marxista filozöfiäban.” Kortärs, 12.evf., 1968/7, 1109-1128.
A Márkus által felvetett kérdésekkel kapcsolatban különféle fórumokon sokan állást foglaltak.
Lukács György: Történelem és osztálytudat. Szerkesztette: Vajda Mihály. Magvető, Budapest, 1971.
Vajda Mihály: , Objektív természetkép és társadalmi praxis." Magyar Filozófiai Szemle, 11. évf., 1967/2,
317-325.
4 Lukács Gy.:i. m. 695-735.
12 Fehér Ferenc - Heller Ágnes - Márkus György - Vajda Mihály: , Feljegyzések Lukács elvtársnak az
Ontológiáról 1968-1969." Magyar Filozófiai Szemle, 22. évf., 1978/1, 88-115.
10