a hatóságok nem engedték be az országba. Letelepedve a közeli határ menti tele¬
pülésen, évekig a Feldkirch melletti Bangsban élt. Itt nyilvános filozófiai előadá¬
sok tartásából, rádióelőadásokból és németnyelvű könyvei eladásából tartotta
fenn magát és népes családját. "?
Mindeközben itthon édesapja, báró Brandenstein Albert, a budapesti 32.
gyalogezred ny. ezredese küzdött fia nevének tisztázásáért. 1945. április 2-án
készített egy felszólalást az Egyetemi Tanácsnak, melyben kérte az állásvesztő
határozat felülvizsgálatát. Bár érdemi válasznak nincs nyoma, úgy tűnik, annyit
mégis elért, hogy a Brandenstein-kérdést nyitva hagyták, feltételezve, hogy a
filozófus valamikor a nyár folyamán hazatér.
Ennek tudatában ugyan az Igazoló Bizottság nem kereste vele a kapcsola¬
tot, de igazolását azért napirendre tűzték. Végül távollétében, az 1945. augusz¬
tus 15-i tizenötödik ülésen újra kimondták állásvesztését, és ügyét áttették a
népbírósághoz."
Miutän a lehetôség adott volt, azapanem adta fel a küzdelmet, és 1945. szeptem¬
ber 4-en a Nepbirösägnak is irt egy megkeresést. Ebben leszögezte, hogy fia nem a
nyilas kormánnyal és nem a németekkel távozott Budapestről, hanem családjával.
1944 márciusától Veresegyházán, majd májustól Balatonszemesen, szeptember¬
től pedig Balatonfüreden tartózkodott. Onnan Körmendre ment. A bölcsészkar
dékánjának szóban és írásban is bejelentette, hogy öt kiskorú gyermekével nem
tud visszaköltözni a fővárosba, de mihelyt az előadások megkezdődnek ő maga
visszatér. Távolmaradásának tehát - az apa állítása szerint — semmiféle politikai
oka nem volt.
Levele folytatásában Brandenstein Albert röviden tájékoztatta a bizott¬
ságot, hogy fia semmilyen politikai pártnak tagja nem volt, pártéletben részt
nem vett, és semmiféle politikai színezetű tisztséget, megbízást nem vállalt.
Irodalmi tevékenysége megmaradt a tudományos szinten, politikai munkákat
nem írt. Könyvei közismerten mély katolikus vallásos érzelmét tanúsítják, ami
messzemenőkig kizárja a nyilaskeresztes vagy nemzetiszocialista politikával
való azonosulást. Ugyanígy katona sem volt, mert minden sorozáson alkalmat¬
lannak nyilvánították. A leírtak tudatában kérte a fia állásvesztéséről szóló ha¬
tározat felülvizsgálatát."
Politikainézeteittekintve, azújabbkutatásokfüggvényébenkijelenthető, hogy
- szemben Mátrai László állításával" —- Brandenstein nem volt nemzetiszocialista
72 HU ELTEL BTK, 8/b. Dékáni Hivatal iktatott iratai, 1709/1946-47. Dr. br. Brandenstein Béla levele a
dékánnak, Feldkirch-Bangs, 1947. március 25.
73 HU BEL, XVII.1658. c. Igazoló Bizottsági jegyzőkönyvek 1945-1946. XV. ülés, 1945. augusztus 15.
” HU BEL, XVII.1658. c. Személyzeti Nyilatkozatok A-L, Brandenstein Bela.
75 "Mátrai L.: A kultúra... 327.