A budapesti tudományegyetem filozöfiatanärai 1945-1948 között | 29
betöltetlen maradt)."" Lényegében dékáni pozíció kivételével minden lényege¬
sebb kari tisztséget betöltött. A bölcsészkarról többnyire őt delegálták a na¬
gyobb nemzetközi konferenciákra, továbbá rendszeresen adott elő Németor¬
szágban, ami megalapozta német nyelvterületen való ismeretségét. 1938-tól
1944-ig volt a Magyar Filozófiai Társaság elnöke. Irányítása alatt a Filozófiai
Társaság - lapjuk, az Athenaeum révén - ismét a hazai szellemi élet központjá¬
nak számított.""
Az egyetemen Brandenstein képviselte, sőt testesítette meg a német orien¬
tációt a legmarkánsabban, ezért a front közeledtével megsejthette, hogy az
eljövendő időszak hazai filozófiai életét érintő tartalmi változásokban számára
nem jut majd hely. A távozás mellett döntve 1944 decemberében szabadságot
kért, majd elhagyta a fővárost, és nyugat felé menekült. Távozását, amit kol¬
legäi egyszerűen szökésnek tekintettek, "? barátja, Hajnal István dékán - aki
különben kötelességévé tette az egyetemi professzorok és intézmények helyben
maradását - támogatta és jóváhagyta." Az általa vezetett Esztétikai Gyüjte¬
ményt Mátrai Lászlóra bízták." Tanszékén szintén helyettesítéssel oldották
meg távollétét. Lényegében majdnem Magyarország elestééig az országban tar¬
tózkodott, és a Rajniss-féle kultúrpolitika kiszolgálójaként filozófiai előadáso¬
kat tartott nagyobb dunántúli városokban.
Gellérthegyi villájuk hátrahagyása mögött tehát feltehetően nemcsak fele¬
sége és gyermekei életének féltése húzódott meg, hanem számítás is. Mivel hitt
a győzelemben, és tudta, hogy Kornis nem közkedvelt a németek és a nyilasok
körében, nyugodt lélekkel bízhatott tudományos hírneve háború utáni szárba
szökésében. Tisztában volt azzal is, hogy származása és németbarátsága miatt
a fővárosban nem maradhatott, mert a kegyetlenkedéseikről ismert oroszok bi¬
zonyára megölték vagy legjobb esetben elhurcolták volna az ostromot követően.
Ekként a lehetséges összeomlással szembesülve kapcsolatai révén meghívat¬
ta magát Svájcba, ám végül csupán a svájci-osztrák határig jutottak. 1948-ig
66 Hivatalos Kézlény, 1934/16. 200.; HU ELTEL BIK, 8/b. Dékáni Hivatal iktatott iratai, 1080/1938¬
39. Tanszékek ellátása; Uo. 865/1940-41. Szünetelő és HU ELTEL üresedésben lévő tanszékek ellá¬
tása; Uo. 1301/1940-41. dr. Brandenstein Béla helyettesi megbízatása; Uo. 1760/1942-43. Előadói
megbízatások.
Veres Ildikó: Mikrokozmosz a makrokozmoszban. Brandenstein Béla bölcseletének szegmensei 1944-ig ¬
Mikrokosmos im Makrokosmos: Segmente der Philosophie Béla Brandensteins bis 1944. Integratio, Wien,
2014, 93-94.
68 Perecz L.: Kia filozófus?... 143.
689 Perecz L.: A pozitivizmustol... 199.
70 HU ELTEL BTK, 8/b. Dékáni Hivatal iktatott iratai, 1709/1946-47. Dr. Br. Brandenstein Béla levele a
dékannak, Feldkirch - Bangs, 1947. märcius 25.
7 HU ELTEL BTK, 8/b. Dékáni Hivatal iktatott iratai, 1321/1944-45. Az intézetek ideiglenes vezetésé¬
vel megbízott vezetők névsora.