azt esetünkben Kornis Gyula és Dékány István fellebbezése is bizonyítja — bár¬
mely módon szabadon megváltoztathatták.??
A Bölcsészettudományi Karon oktatók vizsgálata 1945. július 5-én, a III. Iga¬
zoló Bizottsági ülésen vette kezdetét, és 1946. április 3-án ért véget. A bizott¬
ság eleinte a következő személyekből ált: Horváth Zoltán elnök, Vigh Károly,
Just Béla, Pénzes Lóránd, Borbély Mihály, Nagy Dezső beküldött tagok, vala¬
mint Szekfű Gyula kari küldött és Szilágyi Lilla jegyző." Időnként a beküldött
és a kari tagok is cserélődtek, valamint az ülések állandó résztvevője lett Nagy
Dezső jogi képesítésű behívott tag.
A kezdetben várttal ellentétben nem az 1944. március 19. valamint 1945.
áprilisa közötti időszakot ölelték fel, hanem hosszú évekere visszamenően, ese¬
tenként a kurzus egészére vonatkozóan történt az átvilágítás. A bölcsészkari
Igazoló Bizottság nyilatkozata három területet, a tanári működést, a politikai ma¬
gatartást és a társadalmi szereplést érintette és vizsgálta. A tanári működés kap¬
csán három fő kérdésre kellett az igazolandónak megfelelni. A fő kérdésekhez
számos, hosszabb alkérdés is kapcsolódott (ugyanígy a politikai és a társadalmi
szereplésre vonatkozóan is).
A fő kérdések a következők voltak:
e Foglalkozott-e egyetemi előadásaiban a nemzetiszocialista és
fasiszta állami és társadalmi berendezkedéssel, ideológiával és
világnézettel?
. Tudományos munkáiban foglalkozott-e a nemzetiszocialista és
fasiszta állami berendezkedéssel, ideológiával és világnézettel?
Melyek az idevágó munkái, és hol találhatók meg azokban az em¬
lített berendezéseket és ideológiákat érintő részletek?
A politikai magatartásra az alábbi 14 fő pont vonatkozott:
e 1920. január 1-től kezdve milyen pártoknak volt tagja és mikor?
Viselt-e pártjelvényt?
e Milyen tisztséget viselt e pártokban, s milyen tevékenységet fej¬
tett ki bennük?
e Tagság nélkül támogatott-e valamely pártot, politikai vagy
társadalmi mozgalmat, s ha igen, melyiket, mikor és milyen
mértékben?