Page 21 [21]
OCR
A budapesti tudományegyetem filozófiatanárai 1945-1948 között | 19 sajátos formájában a belépőt jelentette a demokratikus Magyarország egyetemi, kulturális és szellemi életébe.?? Az ehhez hasonló jogfosztó vizsgálatoknak 1919-re visszanyúlóan már megvoltak az előzményei, ? ámde ezúttal sokkal szervezettebb és központosítottabb formát öltött, mint a mintául szolgáló Horthyék-féle eljárás. A rendelet értelmében az egyetemi alkalmazott először írásban tett nyilatkozatot. Az azonnali elbocsátás lehetőségével a feje fölött az igazolandónak őszintén ismertetnie kellett politikai magatartását, továbbá aki a Vörös Hadsereg bevonulása előtt hivatalát elhagyta, annak az eltávozás okát és a távolléte alatt tanúsított magatartását és cselekedeteit, miként visszatérésnek körülményeit is ugyanígy köteles volt előadni. Az 1080/1945 M. E. számú rendelet alapján minden közszolgálati alkalmazott (ideértve az egyetemi tanárokat is) házában kifüggesztésre került egy felhívás, amelyben kérték a szomszédságot, amennyiben tudomása van nevezett nyilas vagy kimondottan németbarát magatartásáról, azt írásban jelentse Horváth Zoltánnak (Corvin utca 4.) az Igazoló Bizottság elnökének. Az igazolóeljárást idővel kiterjesztették a diákságra is, ami a bölcsészkaron 1945 december 6-án, a tanári kar igazolása után vette kezdetét. Ennek a bizottságnak kezdetben az elnöke Mátrai László, tagjai Váczy Péter és Bod Péter, jegyzője Dümmerth Dezső volt.*° Papp Attila kutatásaiból ismert, hogy az igazoló bizottságok az eléjük kerülő személyek egész magatartását megvizsgálták, majd egyéni belátásuk szerint döntöttek." Az egyetemi igazolási eljárásban az igazoló bizottság összetétele hasonlóan alakult, mint az elsőfokú népbírósági tanácsoké, azaz a politikai pártok által küldött három tag mellé plusz egy-egy tagot delegálhatott a bizottságba az eljárásban érintett intézmény is. Tekintve azonban, hogy működésük ellen több kifogás érkezett, az Ideiglenes Nemzeti Kormány rövid időn belül bevezette az igazolási fellebbezési eljárást. Ez kétfokúvá tette magát az igazolási eljárást, ekként a másodfokú, fellebbezési fórum az adott közigazgatási terület illetékességgel rendelkező népbírósági tanács lett. Ha egy egyetemi oktató ügye került a népbíróság elé, az egyetemi tanács - segítve a bírákat - delegálhatott a bírósági tanácsba egy, már igazolt egyetemi tanárt. Az igazolási ügyekben másodfokon eljáró népbírósági tanácsok az elsőfokú igazoló bizottságok határozatait — mint 28 N. Szabö Jözsef: „Tisztogatäsok a magyar felsőoktatásban (1945-1946)." Magyar Tudomány, 44. köt. 1999/8, 978. 29 Ormos Mária: , Agyműtét, 1919. Magyar kérdőjeleka 20. század elején." Múltunk, 55. évf., 2010/3, 61-68. 30 HU BEL, XVII.1658. c. Igazoló Bizottsági jegyzőkönyvek 1945-1946. 31 Papp Attila: , Volt egyszer egy népbíróság." Jura, 22. évf., 2016/1, 280.
