Page 21 [21]
A budapesti tudományegyetem filozófiatanárai 1945-1948 között | 19
sajátos formájában a belépőt jelentette a demokratikus Magyarország egyetemi,
kulturális és szellemi életébe.??
Az ehhez hasonló jogfosztó vizsgálatoknak 1919-re visszanyúlóan már meg¬
voltak az előzményei, ? ámde ezúttal sokkal szervezettebb és központosítottabb
formát öltött, mint a mintául szolgáló Horthyék-féle eljárás. A rendelet értel¬
mében az egyetemi alkalmazott először írásban tett nyilatkozatot. Az azonna¬
li elbocsátás lehetőségével a feje fölött az igazolandónak őszintén ismertetnie
kellett politikai magatartását, továbbá aki a Vörös Hadsereg bevonulása előtt
hivatalát elhagyta, annak az eltávozás okát és a távolléte alatt tanúsított maga¬
tartását és cselekedeteit, miként visszatérésnek körülményeit is ugyanígy kö¬
teles volt előadni. Az 1080/1945 M. E. számú rendelet alapján minden közszol¬
gálati alkalmazott (ideértve az egyetemi tanárokat is) házában kifüggesztésre
került egy felhívás, amelyben kérték a szomszédságot, amennyiben tudomása
van nevezett nyilas vagy kimondottan németbarát magatartásáról, azt írásban
jelentse Horváth Zoltánnak (Corvin utca 4.) az Igazoló Bizottság elnökének.
Az igazolóeljárást idővel kiterjesztették a diákságra is, ami a bölcsészkaron
1945 december 6-án, a tanári kar igazolása után vette kezdetét. Ennek a bi¬
zottságnak kezdetben az elnöke Mátrai László, tagjai Váczy Péter és Bod Péter,
jegyzője Dümmerth Dezső volt.*°
Papp Attila kutatásaiból ismert, hogy az igazoló bizottságok az eléjük kerü¬
lő személyek egész magatartását megvizsgálták, majd egyéni belátásuk szerint
döntöttek." Az egyetemi igazolási eljárásban az igazoló bizottság összetétele ha¬
sonlóan alakult, mint az elsőfokú népbírósági tanácsoké, azaz a politikai pártok
által küldött három tag mellé plusz egy-egy tagot delegálhatott a bizottságba az
eljárásban érintett intézmény is. Tekintve azonban, hogy működésük ellen több
kifogás érkezett, az Ideiglenes Nemzeti Kormány rövid időn belül bevezette az
igazolási fellebbezési eljárást. Ez kétfokúvá tette magát az igazolási eljárást, ek¬
ként a másodfokú, fellebbezési fórum az adott közigazgatási terület illetékes¬
séggel rendelkező népbírósági tanács lett. Ha egy egyetemi oktató ügye került a
népbíróság elé, az egyetemi tanács - segítve a bírákat - delegálhatott a bírósági
tanácsba egy, már igazolt egyetemi tanárt. Az igazolási ügyekben másodfokon
eljáró népbírósági tanácsok az elsőfokú igazoló bizottságok határozatait — mint
28 N. Szabö Jözsef: „Tisztogatäsok a magyar felsőoktatásban (1945-1946)." Magyar Tudomány, 44. köt.
1999/8, 978.
29 Ormos Mária: , Agyműtét, 1919. Magyar kérdőjeleka 20. század elején." Múltunk, 55. évf., 2010/3, 61-68.
30 HU BEL, XVII.1658. c. Igazoló Bizottsági jegyzőkönyvek 1945-1946.
31 Papp Attila: , Volt egyszer egy népbíróság." Jura, 22. évf., 2016/1, 280.