Oldal 16 [16]
OCR
14 ] TURBUCZ PÉTER Az oktatói pályák vázlatos leírását a rendelkezésre álló források, valamint a vonatkozó szakirodalom alapján? a filozófiatörténeti kánonban elfoglalt pozíció figyelembevételével súlyoztam, ekként írásom nem tárgyal minden filozófust. Az érintettek számát figyelembe véve egy tanulmány keretei között ez a megoldás tűnt a legkézenfekvőbbnek, másrészt az eddigi ismertetésekhez képest részletesebb, egyben árnyaltabb megvilágításba helyezi az 1945 utáni hazai egyetemi filozófiai miliőt és az oktatókat egyaránt. Tekintve, hogy munkámat egyfajta bevezetésnek szánom, a szóban forgó filozófusok esetében — lemondva a teljesség igényéről - ezúttal a szakirodalmi és egyetemi levéltári források mellett kizárólag a Budapest Főváros Levéltárában őrzött úgynevezett igazolóbizottsági jegyzőkönyveket és a személyzeti nyilatkozatokat vettem alapul. Tanulmányom gerincét elsősorban azon oktatók alkotják, akik az egyetemi Tanrend 1944-1945-ös tanév első félévének filozófia, esztétika, pedagógia kurzusainál szerepelnek,? és nem mellékesen sikerült érdemi adatokat találni róluk. De ugyanígy röviden bemutatom azon fontosabb új szereplőket is, akik a távozók helyére léptek. Noha határterület, de írásomban a háború során elhunyt oktatók - például Joó Tibor vagy Techert Margit — működését nem érintem." Az egyetem és a bölcsészkar az új világ kapujában 1944 karácsonyára a háború borzalmai elérték a magyar fővárost. A Budapestért folyó harcokban német-magyar oldalról megközelítőleg 80 000, míg szovjet oldalról körülbelül 176 000 katona küzdött." 1945 január 18-án előbb elesett Pest, majd február 11-én a védők budai katlanból történő kitörésével a harcok áttevődtek a budai hegyekbe, ahol a szovjetek február 20-ig lemészárolták a kitörésben résztvevő hozzávetőleg 40 000 német-magyar katona és civil legnagyobb részét." A bujkálók utáni hajtóvadászat pedig még hetekig folyt. A város Hanák Tibor: Az elfelejtett reneszánsz. A magyar filozófiai gondolkodás századunk első felében. Göncöl, Budapest 1993; Perecz Läszlö: A pozitivizmustöl a szellemtörtenetig. Osiris, Budapest, 1998; Hell Judit - Lendvai L. Ferenc - Perecz Läszlö: Magyar filozófia a XX. században I-II. Äron, Budapest, 2001; Somos Róbert: Magyar filozófusok politikai útkeresése Trianon előtt és után. Kairosz, Budapest, 2004. A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem tanrendje, 1944-1945. tanév, 1. félév. Kiralyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest 1944, 56-58. Tragikus sorsuk megörökítését lásd Perecz László: Ki a filozófus? Magyar filozófiatörténeti tanulmányok. Pro Philosophia - SZTE Klebelsberg Könyvtár Társadalomelméleti Gyűjtemény, Kolozsvár - Szeged, 2017, 143; Frenyó Zoltán: Fogalomharc. Filozófiai tanulmányok. Kairosz, Budapest, 2023, 289-305. 5 Ungváry Krisztián: Budapest ostroma. Corvina, Budapest, 2013, 67-74, 80-82. 5 Uo. 139-141, 192-214.
