Oldal 16 [16]
14 ] TURBUCZ PÉTER
Az oktatói pályák vázlatos leírását a rendelkezésre álló források, valamint a
vonatkozó szakirodalom alapján? a filozófiatörténeti kánonban elfoglalt pozíció
figyelembevételével súlyoztam, ekként írásom nem tárgyal minden filozófust.
Az érintettek számát figyelembe véve egy tanulmány keretei között ez a meg¬
oldás tűnt a legkézenfekvőbbnek, másrészt az eddigi ismertetésekhez képest
részletesebb, egyben árnyaltabb megvilágításba helyezi az 1945 utáni hazai
egyetemi filozófiai miliőt és az oktatókat egyaránt. Tekintve, hogy munkámat
egyfajta bevezetésnek szánom, a szóban forgó filozófusok esetében — lemond¬
va a teljesség igényéről - ezúttal a szakirodalmi és egyetemi levéltári források
mellett kizárólag a Budapest Főváros Levéltárában őrzött úgynevezett igazoló¬
bizottsági jegyzőkönyveket és a személyzeti nyilatkozatokat vettem alapul.
Tanulmányom gerincét elsősorban azon oktatók alkotják, akik az egyetemi
Tanrend 1944-1945-ös tanév első félévének filozófia, esztétika, pedagógia kurzu¬
sainál szerepelnek,? és nem mellékesen sikerült érdemi adatokat találni róluk.
De ugyanígy röviden bemutatom azon fontosabb új szereplőket is, akik a távo¬
zók helyére léptek. Noha határterület, de írásomban a háború során elhunyt
oktatók - például Joó Tibor vagy Techert Margit — működését nem érintem."
Az egyetem és a bölcsészkar
az új világ kapujában
1944 karácsonyára a háború borzalmai elérték a magyar fővárost. A Budapest¬
ért folyó harcokban német-magyar oldalról megközelítőleg 80 000, míg szovjet
oldalról körülbelül 176 000 katona küzdött." 1945 január 18-án előbb elesett
Pest, majd február 11-én a védők budai katlanból történő kitörésével a harcok
áttevődtek a budai hegyekbe, ahol a szovjetek február 20-ig lemészárolták a ki¬
törésben résztvevő hozzávetőleg 40 000 német-magyar katona és civil legna¬
gyobb részét." A bujkálók utáni hajtóvadászat pedig még hetekig folyt. A város
Hanák Tibor: Az elfelejtett reneszánsz. A magyar filozófiai gondolkodás századunk első felében. Göncöl,
Budapest 1993; Perecz Läszlö: A pozitivizmustöl a szellemtörtenetig. Osiris, Budapest, 1998; Hell Judit
- Lendvai L. Ferenc - Perecz Läszlö: Magyar filozófia a XX. században I-II. Äron, Budapest, 2001; Somos
Róbert: Magyar filozófusok politikai útkeresése Trianon előtt és után. Kairosz, Budapest, 2004.
A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem tanrendje, 1944-1945. tanév, 1. félév. Kira¬
lyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest 1944, 56-58.
Tragikus sorsuk megörökítését lásd Perecz László: Ki a filozófus? Magyar filozófiatörténeti tanulmányok.
Pro Philosophia - SZTE Klebelsberg Könyvtár Társadalomelméleti Gyűjtemény, Kolozsvár - Szeged,
2017, 143; Frenyó Zoltán: Fogalomharc. Filozófiai tanulmányok. Kairosz, Budapest, 2023, 289-305.
5 Ungváry Krisztián: Budapest ostroma. Corvina, Budapest, 2013, 67-74, 80-82.
5 Uo. 139-141, 192-214.