Skip to main content
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu
LoginRegister
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Preview
022_000147/0000

A biodiverzitás gazdaságtana. A Dasgupta-jelentés (Rövidített változat)

  • Preview
  • PDF
  • Show Metadata
  • Show Permalink
Author
Partha Dasgupta
Title (EN)
The Economics of Biodiversity. The Dasgupta Review (Abridged version)
Field of science
Fenntarthatóság / Sustainability (12051), Közgazdasági és gazdálkodástudományok / Economics and Business (12776), Biodiverzitás / Biodiversity (10769)
Series
Teremtésvédelem
Type of publication
monográfia
022_000147/0146
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Page 147 [147]
  • Preview
  • Show Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Prev
  • Next
022_000147/0146

OCR

25. A természet önértéke: a szakralitás így próbálunk időről időre egy-egy tájba helyezkedni, elképzelve, hogy mi lehet a láthatón túl. Ez az érzés nem korlátozódik azokra, akiket a kozmopolita gondolkodás a ,hagyományos kultúrák" tagjainak nevez. Rabindranath Tagore legemelkedettebb dalai a Védákban gyökereznek, de nem feltétlenül kötődnek a védikus szertartásokhoz. Felidézik a földöntúlit, anélkül hogy a valláshoz kötődnének. A spiritualitásnak ezt az érzését manapság sokszor nemcsak magányban, de közösségben is megélik — kirándulók, természetjárók, madarászok, hegymászók, kerékpárosok, szörfösök vagy búvárok (Grove-White, 1992). A történész S. Schama (1995) amellett érvel, hogy tévedés lenne azt gondolni, hogy a nyugati kultúrák elszakadtak a Természet világa spirituális vonatkozásaitól vagy a lermészettel kapcsolatos mítoszoktól. Kimutatta, hogy ez a transzcendens tartalom újra meg újra feltűnik a műalkotásokban és az építészetben. A természetet a természetfölöttisége olyan értékkel ruházza fel, amely tőlünk független. Noha a Természet még mindig képes lehet bárhol kiváltani a természetfölötti élményét, a modern korban ez eléggé megritkult. Versengő szükségleteink és igényeink váltották fel annak érzetét, hogy a táj védelme által magunkat védelmezzük. A gazdagabb társadalmak megszentségtelenítő hatásukat képesek más, távolabbi tájakra áthárítani, elfogadhatóbbá téve a maguk számára ezt a versengést, a közgazdaságtudomány pedig egyre inkább támogatta ezt az elfogadást. A közgazdasági érvelés, magyarázat a gazdag országokban egyre inkább a kereskedelmi logika érvényesülésének az elfedése; az alacsony jövedelmű országokban pedig ordítóan értelmetlen beruházásokat hívnak , gazdasági fejlesztésnek". Mindez korántsem szükségszerű. A helyes közgazdasági gondolkodás összefonódik az értékrendünkkel. A biodiverzitásnak nem csupán eszköz-értéke, használati értéke van, hanem önértéke is — sőt tán még erkölcsi értéke is. Mindhárom felfogást csak gazdagítja, ha elismerjük Termeszetbe ägyazottsägunkat. A lIermészet elválasztása a gazdasági gondolkodástól azt jelzi, hogy magunkat is a Természeten kívül állónak tartjuk. Ez a hiba nem a közgazdaságtanból ered, hanem abból, ahogy a gazdaságot működtetjük. 145

Structural

Custom

Image Metadata

Image width
1867 px
Image height
2671 px
Image resolution
300 px/inch
Original File Size
1.02 MB
Permalink to jpg
022_000147/0146.jpg
Permalink to ocr
022_000147/0146.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

LoginRegister

User login

eduId Login
I forgot my password
  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu