Oldal 134 [134]
II. RÉSZ. AZ ELŐTTÜNK ÁLLÓ ÚT
az állati termékektől, lehetséges volna a világ jelenlegi népességének
élelmezése a most használt mezőgazdasági terület mindössze 50%-äval.
A becslések arra is rávilágítanak, hogy nem volna lehetséges a világot
környezetintenzív módon élelmezni, még akkor sem, ha a Föld teljes
szárazföldi felszínét a mezőgazdasági termelésbe vonnák (Alexander
et al. 2016).
19.2.2. Ellátási láncok és kereskedelem
Az elmúlt évtizedekben a globális kereskedelem a GDP-vel párhuza¬
mosan bővült. Ez nagymértékben növelte az ökológiai lábnyomunkat,
továbbá vagyontranszferhez is vezetett az elsődleges termelőktől az im¬
portáló országokba (17. szövegdoboz). Ezért hasznos a kereskedelem
bioszférára gyakorolt hatását teljes ellátási láncok nyomon követésével
tanulmányozni."
A fogyasztás és termelés fenntartható mintái felé történő elmozdulás
megköveteli tőlünk, hogy a teljes ellátási láncokra vonatkozó megfon¬
tolasokba beépitstik a kérnyezeti szempontokat. Atläthatösägra és az
ellátási láncokon belüli információmegosztásra van szükség, és az ilyen
információ igazolható kell legyen, és támogatniuk kell a szabványok ér¬
vényesítését ( Jelentés, 8. fejezet). Az új technológiák segíthetnek. A tér¬
informatikai adatok fejlődése és a blokkláncok bevezetése az ellátási
láncok teljes hosszán segíthet a transzparencia erősítésében, mivel ezek
megmutatják az árucikkek előállításának helyi ökoszisztémákra és egye¬
di fajokra gyakorolt hatását. Térinformatikai adatokat gépi tanulással
kombinálva használnak ahhoz a becsléshez, amely azt mutatja meg,
hogy globálisan mennyire veszélyeztetik a kitermelési tevékenységek a
világörökségi helyszíneket (WWF és Swiss Re Institute, 2020). Ezeket
használják a természeti vonatkozású kockázatok nyomon követéséhez az
államadósságba történő befektetések esetén (WWF és Investec, 2019).
A tanúsítványrendszerek változást hozhatnak, de a meglévő rendszerek
hatékonyságukat tekintve változók. A WWF például különböző ön¬
kéntes tanúsítási rendszereket hasonlított össze 2013-ban, és arra jutott,
hogy a társadalmi-ökológiai teljesítményük jelentősen eltért."
15 Green és társai (2019) például a szójafogyasztás által előidézett élőhelyvesztést
követték nyomon egészen a termék végső rendeltetési helyéig.
Talán nem meglepő, de a gyenge kormányzatú országokban gyorsan bővültek a
nem hatékony tanüsitvänyrendszerek (WWF, 2013).
106
132