Oldal 129 [129]
19. A Természet kínálata és az igényeink
ismereteink bizonytalansága az ökoszisztéma-átbillenési pontokkal kap¬
csolatban, az ökoszisztéma-folyamatok visszafordíthatatlansága és azok
egymás tevékenységeinek ellenőrzésében megmutatkozó tökéletlensége,
mindez együttesen azt jelenti, hogy a mennyiségi korlátozások (pl. a
nyersanyagok kinyerésére vagy a szennyeződés kibocsátására vonatko¬
zóan) hatékonyabb eszközök lehetnek, mint az adóztatás. A megőrzés
kontextusában ebből az következik, hogy a tudomány által kialakított
és a törvénykezés által támogatott mennyiségi korlátozások segítenek
korrigálni a Természettel folytatott érintkezésinket átható externáliákat.
A Védett Övezetek lényeges szerepet játszanak természeti tőkénk
megőrzésében és helyreállításában, azonban becslések szerint ezeknek
az övezeteknek mindössze 2096-át működtetik jól." Fejlődést érhetünk
el, ha biztosítjuk, hogy a védett övezetek (i) terjedjenek ki a környező
szárazföldi és tengeri területekre, és épüljenek be oda; (ii) ha bevonják az
őslakosokat és a helyi közösségeket; és (iii) ha elegendő forrást kapnak a
hatékony működtetéshez (Jelentés, 18. fejezet). A Jelentés sikerekre mutat
rá a világ különböző tájain annak demonstrálására, hogy mi valósítható
meg, és mi működőképes. A példákban szerepel a Gwaii Haanas Nem¬
zeti Park és Rezervátum és a Haida Örökségi Helyszín közös működ¬
tetése Kanadában, a Cabo Pulmo Nemzeti Park közösségi irányítása
Mexikóban, és a globálisan kijelölt Védett Tengeri Övezeti Területek
nôvekedése a 2000-es 3,2 millié négyzetkilométerrél 26,9 millió négy¬
zetkilométerre (Duarte et al. 2018; Duarte et al. 2020a, 2020b).
Több befektetésre van szükség a Védett Övezetekbe. A szükséges
alapok csekélyek. Becslések szerint a világ szárazföldjei és óceánjai 3090¬
ának védelméhez és hatékony kezeléséhez 2030-ig átlagosan 140 milli¬
árd dollárnyi befektetésre lenne szükség évente, ami a globális GDP-nek
mindössze 0,1690-a, és kevesebb mint harmada a jelenleg a lermészetet
pusztító tevékenységek támogatására világszerte fordított kormányzati
forrásoknak (Waldron et al. 2020). Az ilyen szintű védelem haszna, ha
csak a pénzügyi hasznokra korlátozva is, a becslések szerint jelentősen
meghaladja a költségeket (Waldron et al. 2020). De vannak tágabb érte¬
lemben vett hasznok, beleértve a társadalmi katasztrófák kockázatának
csökkentését a humán egészséggel kapcsolatban — nem utolsósorban a
fertőző betegségek megjelenésének és terjedésének kockázata. Dobson
és társai (2020) úgy becsülték, hogy egy 10 éves időszakon át a betegsé¬
gek továbbgyűrűzésének nyomon követésével és megelőzésével össze¬
függő költségek (amit a vadállatok kereskedelme és a trópusi esőerdők
14 Lasd UNEP-WCMC, IUCN és NGS (2018).
127