OCR
19. A Természet kínálata és az igényeink ismereteink bizonytalansága az ökoszisztéma-átbillenési pontokkal kapcsolatban, az ökoszisztéma-folyamatok visszafordíthatatlansága és azok egymás tevékenységeinek ellenőrzésében megmutatkozó tökéletlensége, mindez együttesen azt jelenti, hogy a mennyiségi korlátozások (pl. a nyersanyagok kinyerésére vagy a szennyeződés kibocsátására vonatkozóan) hatékonyabb eszközök lehetnek, mint az adóztatás. A megőrzés kontextusában ebből az következik, hogy a tudomány által kialakított és a törvénykezés által támogatott mennyiségi korlátozások segítenek korrigálni a Természettel folytatott érintkezésinket átható externáliákat. A Védett Övezetek lényeges szerepet játszanak természeti tőkénk megőrzésében és helyreállításában, azonban becslések szerint ezeknek az övezeteknek mindössze 2096-át működtetik jól." Fejlődést érhetünk el, ha biztosítjuk, hogy a védett övezetek (i) terjedjenek ki a környező szárazföldi és tengeri területekre, és épüljenek be oda; (ii) ha bevonják az őslakosokat és a helyi közösségeket; és (iii) ha elegendő forrást kapnak a hatékony működtetéshez (Jelentés, 18. fejezet). A Jelentés sikerekre mutat rá a világ különböző tájain annak demonstrálására, hogy mi valósítható meg, és mi működőképes. A példákban szerepel a Gwaii Haanas Nemzeti Park és Rezervátum és a Haida Örökségi Helyszín közös működtetése Kanadában, a Cabo Pulmo Nemzeti Park közösségi irányítása Mexikóban, és a globálisan kijelölt Védett Tengeri Övezeti Területek nôvekedése a 2000-es 3,2 millié négyzetkilométerrél 26,9 millió négyzetkilométerre (Duarte et al. 2018; Duarte et al. 2020a, 2020b). Több befektetésre van szükség a Védett Övezetekbe. A szükséges alapok csekélyek. Becslések szerint a világ szárazföldjei és óceánjai 3090ának védelméhez és hatékony kezeléséhez 2030-ig átlagosan 140 milliárd dollárnyi befektetésre lenne szükség évente, ami a globális GDP-nek mindössze 0,1690-a, és kevesebb mint harmada a jelenleg a lermészetet pusztító tevékenységek támogatására világszerte fordított kormányzati forrásoknak (Waldron et al. 2020). Az ilyen szintű védelem haszna, ha csak a pénzügyi hasznokra korlátozva is, a becslések szerint jelentősen meghaladja a költségeket (Waldron et al. 2020). De vannak tágabb értelemben vett hasznok, beleértve a társadalmi katasztrófák kockázatának csökkentését a humán egészséggel kapcsolatban — nem utolsósorban a fertőző betegségek megjelenésének és terjedésének kockázata. Dobson és társai (2020) úgy becsülték, hogy egy 10 éves időszakon át a betegségek továbbgyűrűzésének nyomon követésével és megelőzésével összefüggő költségek (amit a vadállatok kereskedelme és a trópusi esőerdők 14 Lasd UNEP-WCMC, IUCN és NGS (2018). 127