Oldal 119 [119]
OCR
17. Inkluzív vagyon és társadalmi jóllét A politikaelemzésben ilyenfajta kérdést tehet fel például: , A javasolt läpmegörzesi projekt valöszinüsithetöen javitja majd az emberek és a leszármazottaik életét?" A (6) kérdés a társadalmi-ökológiai világ kivetítése, amely során mind fenntarthatósági vizsgálatot, mind politikaelemzést végeznek. Ez azt sugallja, hogy a fenntarthatósági vizsgálat és a politikaelemzés, bár látszólag eltérőek, ugyanazt a gyakorlatot jelentik." Azt is sugallja, hogy az a mérés, amit a közösségi befektető a gyakorlathoz kell alkalmazzon, a vagyonnak egy inkluzív mérőszáma, vagyis a termelt tőke, a humán tőke és a természeti tőke demográfiai változásokkal korrigált számviteli értéke. Tehát a mérőszámot ink/uzív vagyonnak hívjuk (20. ábra). Az időben bekövetkező demográfiai változásokkal történő kiigazításokat úgy vehetjük, hogy az az egy főre jutó ink/uzív vagyont jelentse, mintsem önmagában az inkluzív vagyont. Epp ezt jelzi a 9. ábra, ami a Managi-Kumar-féle (2018) becsléseket mutatja be a globális egy főre jutó inkluzív vagyon három komponensének alakulásáról az 1992 és 2014 közötti időszakban. Az inkluzív vagyon egy gazdaság produktív kapacitásának a mérőszáma. Ha a leszármazottainkra hagyott egy főre jutó inkluzív vagyon nagyobb, mint az általunk örökölt egy főre jutó inkluzív vagyon, akkor minden egyes utódunkra nagyobb termelési alapot hagyunk hátra. Mivel aggregátum, az inkluzív vagyon nem tükrözi annak eloszlását az emberek között. Az elosztás igazságosságával foglalkozó szakirodalom tömkelege kínálkozik a fenntarthatósági vizsgálat és a politikaelemzés pontosítására. Így azonban a közösségi befektető az inkluzív vagyon elosztásáról olvasna, nem a GDP elosztásáról." 9 A Jelentés (13. fejezet) tartalmazza az egyenértékűségüket alátámasztó formális érveket. A társadalmi jóllét és az, amit úgy definiáltunk, hogy inkluzív vagyon, a fenntarthatósági vizsgálat és a politikaelemzés szempontjából egy és ugyanaz, általánosságban a Dasgupta és Máler (2000), Arrow, Dasgupta és Mäler (2003a; 2003b) mutatták be. Dasgupta (2004) munkája könyvnyi terjedelemben foglalkozik az egyenértékűséggel. Arrow és társai (2012, 2013) a tézist öt ország (Brazília, Kína, India, Egyesült Államok és Venezuela) vonatkozásában az inkluzív vagyon 1995től 2000-ig tartó alakulásával foglalkozó becsléssel alkalmazta. Managi és Kumar (2018) munkäja az UNU-IHDP/UNEP (2012; 2014) által elindított tanulmánysorozat harmadik darabja, amelynek az alapötlete az volt, hogy több mint 120 országra kiterjedően készítenek becslést az inkluzív vagyon időbeni változásáról, hasonlóan a Világbanknak a nemzetek GDP-je alakulásáról készített becsléseihez. 97 117
