Oldal 119 [119]
17. Inkluzív vagyon és társadalmi jóllét
A politikaelemzésben ilyenfajta kérdést tehet fel például: , A javasolt
läpmegörzesi projekt valöszinüsithetöen javitja majd az emberek és a
leszármazottaik életét?"
A (6) kérdés a társadalmi-ökológiai világ kivetítése, amely során
mind fenntarthatósági vizsgálatot, mind politikaelemzést végeznek.
Ez azt sugallja, hogy a fenntarthatósági vizsgálat és a politikaelem¬
zés, bár látszólag eltérőek, ugyanazt a gyakorlatot jelentik." Azt is su¬
gallja, hogy az a mérés, amit a közösségi befektető a gyakorlathoz kell
alkalmazzon, a vagyonnak egy inkluzív mérőszáma, vagyis a termelt
tőke, a humán tőke és a természeti tőke demográfiai változásokkal kor¬
rigált számviteli értéke. Tehát a mérőszámot ink/uzív vagyonnak hívjuk
(20. ábra).
Az időben bekövetkező demográfiai változásokkal történő kiigazí¬
tásokat úgy vehetjük, hogy az az egy főre jutó ink/uzív vagyont jelentse,
mintsem önmagában az inkluzív vagyont. Epp ezt jelzi a 9. ábra, ami
a Managi-Kumar-féle (2018) becsléseket mutatja be a globális egy főre
jutó inkluzív vagyon három komponensének alakulásáról az 1992 és
2014 közötti időszakban.
Az inkluzív vagyon egy gazdaság produktív kapacitásának a mérő¬
száma. Ha a leszármazottainkra hagyott egy főre jutó inkluzív vagyon
nagyobb, mint az általunk örökölt egy főre jutó inkluzív vagyon, akkor
minden egyes utódunkra nagyobb termelési alapot hagyunk hátra. Mi¬
vel aggregátum, az inkluzív vagyon nem tükrözi annak eloszlását az
emberek között. Az elosztás igazságosságával foglalkozó szakirodalom
tömkelege kínálkozik a fenntarthatósági vizsgálat és a politikaelemzés
pontosítására. Így azonban a közösségi befektető az inkluzív vagyon
elosztásáról olvasna, nem a GDP elosztásáról."
9 A Jelentés (13. fejezet) tartalmazza az egyenértékűségüket alátámasztó formális
érveket.
A társadalmi jóllét és az, amit úgy definiáltunk, hogy inkluzív vagyon, a fenntart¬
hatósági vizsgálat és a politikaelemzés szempontjából egy és ugyanaz, általános¬
ságban a Dasgupta és Máler (2000), Arrow, Dasgupta és Mäler (2003a; 2003b)
mutatták be. Dasgupta (2004) munkája könyvnyi terjedelemben foglalkozik az
egyenértékűséggel. Arrow és társai (2012, 2013) a tézist öt ország (Brazília, Kína,
India, Egyesült Államok és Venezuela) vonatkozásában az inkluzív vagyon 1995¬
től 2000-ig tartó alakulásával foglalkozó becsléssel alkalmazta. Managi és Kumar
(2018) munkäja az UNU-IHDP/UNEP (2012; 2014) által elindított tanulmány¬
sorozat harmadik darabja, amelynek az alapötlete az volt, hogy több mint 120
országra kiterjedően készítenek becslést az inkluzív vagyon időbeni változásáról,
hasonlóan a Világbanknak a nemzetek GDP-je alakulásáról készített becsléseihez.
97
117