Oldal 110 [110]
OCR
I. RÉSZ. A JELENLEGI HELYZET ÉS ANNAK OKAI értékének összegével. Az utóbbi tartalmazza a tőkenyereséget. Ezért a részvénybe történő befektetés megtérülési rátája egyenlő az egy év alatt elért, egy részvényegységre eső hozam és tőkenyereség összegével. Ezzel szemben az államkötvény 1 fontra vetített kamata az államkötvény hozama lenne. Az év végén a befektető államkötvényben tőkésített vagyona az az összeg lenne, amelyet az államkötvény beváltásakor kap. Vagyis az államkötvénybe történő befektetés megtérülési rátája az államkötvény után járó éves kamat. A befektető vagyona az év végén a választása szerinti portfólióba való kezdeti befektetés plusz az elért megtérülés. Így nyilvánvaló, hogy az értékmaximalizálás a magánbefektetőt olyan portfólió választására ösztönzi, amelyben, a kockázatok kiigazításával, az eszközök azonos megtérülési rátát kínálnak. Ezt a szabályt hívjuk arbitrázs-feltételnek." A befektető pedig inkább portfóliót tart, mintsem egyedi eszközt, hogy az egyéves időszakban csökkentse a vagyonát érintő bizonytalanságot (vagyis, a mondás szerint, nem egy lóra tesz fel mindent). Két magánbefektető nem valószínű, hogy azonos portfóliót tartana, ha másért nem, mert kockázatértékelésük különbözik, ahogy a kockázathoz való hozzáállásuk is. Azonban az alapgondolat marad: az eszközkezelés magába foglalja a befektetések megtérülési rátájának összevetését. A kis magáneszköz-kezelő szempontjából az árakat nem érinti a portfóliójának a megválasztása, azonban a polgár számára, aki próbál véleményt formálni az eszköz portfólióról, amelyet az emberiségnek tartania kellene, a megtérülési ráta becsléséhez használt árak nem lesznek függetlenek az általa támogatott portfóliótól. Észre fogja venni például, hogy az óceánok és a légkör tekintetében sem piacok, sem társadalmi intézmények nincsenek, amelyek közvetítenék a használatukat, ami azt jelenti, hogy az áruk zéró. A halászati vállalatoknál kétségtelenül felmerülnek a lehalászási költségek, de ebbe csak a hal szállítási költségeit számítják bele az óceántól a piacig; a költség nem tartalmazza sem a bérleti díjat, amelyet a globális közösségnek a kifogott halak után fizetniük kellene, sem a kárba veszett járulékos fogás költségét, amelyet visszadobnak a vízbe. Hasonlóképpen, nincs globális adó a szén-dioxid-kibocsátáson; nagyjából annyit bocsátunk ki, §6 "Ha az egyik eszköz várható megtérülési rátája, a kockázatokkal kiigazítva, magasabb lenne, mint a másiké, akkor az utóbbit nem venné fel a választása szerinti portfólióba. Ez az arbitrázs lényege, amely a két vagy több eszközpiac közötti árkülönbségeket használja ki. 108
