Oldal 109 [109]
16. Eszközök arbitrázsa
a portfólióérték maximalizálása — a nagy különbség a két típusú be¬
fektető között a portfóliókban rejlik, amelyekről azt gondolják, hogy
a vagyont maximalizálja. Az előző esetben a kérdéses vagyon magán¬
vagyon, az utóbbiban pedig az, amit korabban ink/uztv vagyonnak ne¬
veztünk. A kettő közti különbség a tőkejavak értékeléséhez használt
árakban található. A mindannyiunk által betöltött magán- és közszerep
éles megkülönböztetéséhez képzeljük el, hogy a közösségi befektető a
globális eszközportfólióban érintett." Mindkét esetre igaz, hogy ha
azt mondjuk, hogy a befektető célja a vagyona maximalizálása, akkor
ez alatt azt értjük, hogy a célja a portfolió értékének maximalizálása a
számára figyelembe vehető portfóliók közül.
16.1. Eszközök arbitrázsa adott időpontban
A portfóliók értékének maximalizálása cél, de ezönmagában nem jelöli
ki a befektető számára azt a szabályt, amelyet a portfólió kiválasztása
vagy ajánlása során követhet. Tegyük fel például, hogy egy magánbefek¬
tető rendelkezik egy pénzösszeggel, amit befektet, ez mondjuk, legyen X
angol font (GBP). Az értékmaximalizálástól vezérelve olyan portfóliót
választ, amely a lehető legnagyobb, kockázattal korrigált nyereséget ered¬
ményezi például egy éven múlva. Az egyszerűség kedvéért feltételezzük,
hogy a befektető X fontját csak pénzügyi eszközökre kívánja fordítani,
és egy egyéves lejáratú, fix kamatozású államkötvényre. A befektetőt
természetesen a reál megtérülés érdekli, de ez bizonytalan, mivel nem
látja előre a fogyasztói árindex változásait. Ez a bizonytalanság egyfor¬
mán érezteti hatását minden eszköznél. Tehát ezt figyelmen kívül is
hagyhatjuk a továbbiakban, és feltételezhetjük, hogy az államkötvények
megtérülése biztos.
A portfólió kiválasztása érdekében a magánbefektető felméri, hogy
milyen jövedelemre tehet szert az egyes megvásárolható részvények
után. A részvényből származó jövedelem (vagyis osztalék) a részvény
hozama. Azonban a részvény ára az államkötvénnyel szemben csök¬
kenhet és emelkedhet az év folyamán." Ezt hívjuk zőkenyereségnek, el¬
ismerve, hogy a , nyereség? veszteség is lehet. Az év végére a befektető
részvényben tőkésített vagyona egyenlő lenne a részvény hozamának és
84 Az ältalunk leirt összehasonlitäsokat akkor is meg lehet tenni, ha a közösségi be¬
fektetőt csak a nemzet portfóliója érdekli.
Az államkötvény szolgál mérőszámként ebben az összefüggésben. Ily módon az
általános érvényűség nem szenved csorbát.
107