Page 99 [99]
OCR
14. Közös erőforrásaink (Common Pool Resources, CPR) magasabb becslésre jutott: a közvetlenül a CPR-en alapuló jövedelem arányát a legalacsonyabb jövedelműek ötödénél 3596-nak találta, a legszegényebbek kvintilisénél pedig 40%-nak. A CPR nemesak 6koszisztéma-szolgaltatasokkal és targyi javakkal (viz, tűzifa, rostok, építési anyagok, gyógyszerek, méz, hal) látja el rendszeresen a háztartásokat, hanem védelmet is nyújt a mezőgazdasági kockázattal szemben. A CPR-ok néha az egyetlen olyan eszközt jelentik, amelyhez az egyéb jogokkal nem rendelkező emberek hozzáférnek. A brazíliai Amazonas szélén található Tapajos Nemzeti Parkban található háztartások vizsgálata során Pattanayak és Sills (2001) azt találták, hogy a háztartások többször mentek ki az erdőbe nem fatermékekért nehezebb időkben. Hecht, Anderson és May (1988) egy korai tanulmányban leírták a babassu termékek fontosságát a földnélküliek között Maranháo államban, Brazíliában. A növények leszüretelése a szegények legszegényebbjei, különösen a nők számára jelent támogatást. A szerzők arról számoltak be, hogy a babassu termekek fontos k&szpenzjövedelem-forräst jelentenek a mezögazdasägi betakaritäsok közötti időszakban. Falconer (1990) hasonló képet rajzolt a nyugat-afrikai erdős területeken. A közösségi intézmények árnyoldala, hogy, mint oly sok más intézmény, ki vannak téve a méltánytalanságnak. Azt, hogy a nőket ki lehet zárni a CPR javakból, egy, az indiai közösségi erdőgazdálkodással foglalkozó tanulmányban írták le (Agarwal, 2001). Ismert az is, hogy a közösségi erőforrásokra szóló jogosultság a magánvagyonon alapul, vagyis úgy találták, hogy a tehetősebb háztartások a haszonból nagyobb arányban részesedtek. Beteille (1983), például, indiai példákon mutatta be, hogy a CPR javakhoz való hozzáférés gyakran az elitre korlátozódik (pl. a hindu kaszt). Cavendish (2000) arról számol be, hogy abszolút értékben a tehetősebb háztartások zimbabwei falvakból származó mintájában többet vettek el a CPR-okból, mint a szegények. Egy korai tanulmányban McKean (1992) megjegyzi, hogy a CPR által biztosított hasznokat gyakran az elit szerzi meg." Agarwal és Narain (1999) ugyanezt a jelenséget fedték fel a Gangesz medencéjében folytatott vízkezelési gyakorlatokkal kapcsolatban. Itt az állam erőteljes szerepet játszhat. Együttműködhet a közösségekkel a társadalmi méltánytalanság kiküszöböléséért. A jól működő államok ezt teszik, más kontextusban (pl. a tisztességes választások biztosításáért). Az alábbi5 A CPR kezelési módjainak széles körű áttekintéséhez lásd: Bromley (1992) és McKean (1992). 97
