Oldal 99 [99]
14. Közös erőforrásaink (Common Pool Resources, CPR)
magasabb becslésre jutott: a közvetlenül a CPR-en alapuló jövedelem
arányát a legalacsonyabb jövedelműek ötödénél 3596-nak találta, a leg¬
szegényebbek kvintilisénél pedig 40%-nak.
A CPR nemesak 6koszisztéma-szolgaltatasokkal és targyi javakkal
(viz, tűzifa, rostok, építési anyagok, gyógyszerek, méz, hal) látja el rend¬
szeresen a háztartásokat, hanem védelmet is nyújt a mezőgazdasági
kockázattal szemben. A CPR-ok néha az egyetlen olyan eszközt jelen¬
tik, amelyhez az egyéb jogokkal nem rendelkező emberek hozzáfér¬
nek. A brazíliai Amazonas szélén található Tapajos Nemzeti Parkban
található háztartások vizsgálata során Pattanayak és Sills (2001) azt
találták, hogy a háztartások többször mentek ki az erdőbe nem fater¬
mékekért nehezebb időkben. Hecht, Anderson és May (1988) egy korai
tanulmányban leírták a babassu termékek fontosságát a földnélküliek
között Maranháo államban, Brazíliában. A növények leszüretelése a
szegények legszegényebbjei, különösen a nők számára jelent támogatást.
A szerzők arról számoltak be, hogy a babassu termekek fontos k&sz¬
penzjövedelem-forräst jelentenek a mezögazdasägi betakaritäsok kö¬
zötti időszakban. Falconer (1990) hasonló képet rajzolt a nyugat-afrikai
erdős területeken.
A közösségi intézmények árnyoldala, hogy, mint oly sok más in¬
tézmény, ki vannak téve a méltánytalanságnak. Azt, hogy a nőket ki
lehet zárni a CPR javakból, egy, az indiai közösségi erdőgazdálko¬
dással foglalkozó tanulmányban írták le (Agarwal, 2001). Ismert az
is, hogy a közösségi erőforrásokra szóló jogosultság a magánvagyonon
alapul, vagyis úgy találták, hogy a tehetősebb háztartások a haszonból
nagyobb arányban részesedtek. Beteille (1983), például, indiai példákon
mutatta be, hogy a CPR javakhoz való hozzáférés gyakran az elitre
korlátozódik (pl. a hindu kaszt). Cavendish (2000) arról számol be,
hogy abszolút értékben a tehetősebb háztartások zimbabwei falvakból
származó mintájában többet vettek el a CPR-okból, mint a szegények.
Egy korai tanulmányban McKean (1992) megjegyzi, hogy a CPR által
biztosított hasznokat gyakran az elit szerzi meg." Agarwal és Narain
(1999) ugyanezt a jelenséget fedték fel a Gangesz medencéjében foly¬
tatott vízkezelési gyakorlatokkal kapcsolatban. Itt az állam erőteljes
szerepet játszhat. Együttműködhet a közösségekkel a társadalmi mél¬
tánytalanság kiküszöböléséért. A jól működő államok ezt teszik, más
kontextusban (pl. a tisztességes választások biztosításáért). Az alábbi¬
5 A CPR kezelési módjainak széles körű áttekintéséhez lásd: Bromley (1992) és
McKean (1992).
97