Oldal 84 [84]
I. RÉSZ. A JELENLEGI HELYZET ÉS ANNAK OKAI
sek demokratizálódásához vezettek. Az elbeszélő költemények csak az
arisztokraták lakomáiról számolnak be; arról nem tudunk meg semmit,
hogy a köznép hogyan ünnepelte a különleges alkalmakat. A jelenkor
történésze ezzel szemben bajban van, hogy megértse a kisvendéglők, ká¬
vézók és éttermek számbeli növekedését a nyugati társadalmak általános
fejlődése során, a késő középkorban és a kora modern korban.
A társadalmilag beágyazott preferenciákat a mai napig főképp tör¬
ténészek, társadalomtudósok és viselkedés- és társadalompszichológiai
szakértők tárják fel. Társadalomtörténészektől az idők során az ízlések
formálódását és a fogyasztási szokások változásait leíró narratívákat
ismerhettünk meg (Irentmann, 2012; 2016); és amit a kinyilvánított
boldogságra és az élettel való elégedettségre irányuló, széles körű fel¬
mérésektől kapunk, az annak a megerősítése, hogy másokhoz képest a
saját helyünk számunkra fontos (Jelentés, 11. fejezet).
Veblen a versengő preferenciákkal foglalkozó klasszikus tanulmá¬
nyában (1925) , hivalkodó fogyasztásról" (conspicuous consumption) ír
az Egyesült Államok 19. századi, vagyis az aranykorban élő mágnásai
kapcsán. Köztudott, hogy a fogyasztási mintákat uraló versengő prefe¬
renciák társadalmilag túlzott fogyasztáshoz vezetnek, amit a ,konzu¬
merizmus" kifejezés is alátámaszt, amely pejoratív felhangot hordoz.
Az emberek tisztában vannak annak az , egér verseny"-nek az erejével,
amihez csatlakoztak a fogyasztási élmények utáni hajsza során. A ,,tul¬
tenni a szomszédon" ismerős szólás. A versengés olyan fogyasztást is
eredményezhet, amely kevésbé károsítja a bioszférát, ilyen például a
jobb energiahatékonyságú berendezések vagy az elektromos autók iránti
igény.
A konformista preferenciák mások. Ezek azt a vágyunkat fejezik ki,
hogy pont olyanok legyünk, mint mások. A konformizmus tékozlóvá is
tehet bennünket, de csak azért leszünk tékozlóvá, mert mások is tékoz¬
lok. Tehát elég nehéz lenne empirikusan különbséget tenni a pazarlás
két magyarázata között. Ettől függetlenül a konformizmus más, mint
a versengés. Az egyik ok az, hogy konformistaként takarékosak len¬
nénk a fogyasztási gyakorlatunkban, ha mások is takarékosak. Mindkét
gyakorlat — a tékozlás és a takarékoskodás — úgymond, önmagát tartja
fenn. Tehát bizonytalanság uralkodik az uralkodó viselkedést illetően a
konformisták társadalmában. Ez a határozatlanság képezi annak a meg¬
figyelésnek az alapját, hogy a gazdag Nyugaton a fogyasztási minták
pazarlóak, sőt, ami rosszabb, hogy károsítják a biodiverzitást és ezáltal
saját vagyonunkat és jóllétünket is — tehát szokásaink társadalmilag ká¬
rosan alakulnak. De a határozatlanság reményre is okot ad: a bioszférát
82