Oldal 69 [69]
8. A hatásegyenlőtlenség kezelése, 1: A globális fogyasztás
szabályozó és a talajeróziót megelőző trópusi erdők közvetlen átalakí¬
tásával. A tengereinkben a lehalászás 1950 óta csaknem a négyszeresére
nőtt. A haszonnövények, rostok, bioüzemanyagok, faanyag, víz, hal és
akvakultúra ellátó szolgáltatások jelenlegi és előre jelzett jövőbeli felhasz¬
nálásának adatai hasonló, eszkalálódó igényekről szólnak. Ha el akarjuk
kerülni annak a korlátnak a meghaladását, amit a Természet számunkra
fenntartható módon biztosítani tud, miközben továbbra is kielégíti a
humán népesség szükségleteit, a fogyasztási és termelési minták gyökeres
átalakítására van szükség.
Az élelmiszer-termelés a szárazföldi biodiverzitás hanyatlásának leg¬
jelentősebb előidézője. Azonban az emberiségnek kísérői is vannak.
Földterületet használunk az élelem előállítására a házi kedvenceink
számára is (macskák és kutyák). Egy, az állateledel iránti kereslettel
foglalkozó becslés a közelmúltban azt találta, hogy ennek előállításához
a globális mezőgazdasági területek 0,8—1,290-át használjuk, ami nagyjá¬
ból az Egyesült Királyság területének kétszerese (Alexander et al. 2020).
De ez semmi a hústermékekhez való ragaszkodásunkhoz képest. 2016¬
ban az állatállomány a világ mezőgazdasági területeiből 3,28 milliárd
hektárt foglalt el (6790). Ez az adat nem tartalmazza a gabonatermelés
kb. 35%-ät, ami az ällati takarmänyozäst szolgälja (Foley et al. 2011).
Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor a mezögazdasägi földterületek
állatállományt szolgáló aránya 7796 lenne.? Ha arra gondolunk, hogy a
mezőgazdasági földterületek egykori fás vidékek, erdők, mezők, cser¬
jések, lápok, mocsarak helyét vették át, és számításunkba bevonjuk az
élelmiszer-termeléssel és -fogyasztással járó hulladékkibocsátást, akkor
elkezdjük értékelni az ellátó szolgáltatások, különösen az élelmiszer-ter¬
melés iránti keresletünk és a szabályozó és fenntartó szolgáltatásokra
vonatkozó szükségleteink közötti feszültség nagyságát.
A világ népességének növekedésével egyre nagyobb problémává válik
az elegendő élelmiszer fenntartható módon történő előállítása. Jelentős
a hulladék mennyisége is (7. szövegdoboz): ahogy korábban megjegyez¬
tük, az előállított élelmiszer mintegy egyharmada kárba vész vagy hul¬
ladékká válik (FAO, 2014; 2019). Ez több mint puszta irónia: miközben
a világon élő emberek több mint 10906-a minden este üres gyomorral tér
aludni, az élelmiszer a tehetősek számára mégis alulárazott.
52 Lásd Klein Goldewijk et al. (2017); Poore és Nemecek (2018).
67