7. Gazdag és szegény, fogyasztás és népesség
SDG-k is, összeütközésbe kerülhetnek az ökológiai lábnyomunk csök¬
kentésének globális szükségességével."
13. ábra: Ökológiai lábnyom és jövedelem
0 20 40 60 80 100
Egy főre eső GDP, 1000 USD
Ökológiai lábnyom (természetitőke-igény; globális hektár / fő)
Forrás: A Világbank 2018-as egy főre jutó GDP-adatai (ezer nemzetközi dollár,
2017-es állandó árak), a Global Footprint Network egy főre jutó ökológiai lábnyomra
vonatkozó becslései (globális hektárban) és a Jelentés számításai.
A Világbank az országokat négy jövedelmi kategóriába sorolja: (i) felső
jövedelmi osztály, ahol az egy főre jutó átlagos GDP nagyjából 52 000
dollár, vásárlóerő-paritáson; (ii) felső közepes jövedelműek (az átlag 17
500 dollár, PPP körüli); (iii) alsó közepes jövedelműek (az átlag 6 800
dollár, PPP körüld); és (iv) alacsony jövedelmű országok (az átlag 2500
dollár, PPP körüli). Az 1. táblázat áttekintést ad a jövedelmek, a népes¬
ség és a teljes termékenységi rata (¢oral fertility rate, TFR) eloszlásáról a
négy csoportban."
9 Ezt a 13. ábra támasztja alá. Tegyük fel, hogy valamennyi ország a világ átlagjöve¬
delmét élvezhetné, vagyis mintegy 16 000 nemzetközi dollárt. A globális ökológiai
lábnyom nagyobb lenne az összes ország jelenlegi jövedelemeloszlás mellett mért
lábnyomának összegénél.
Az adott régió teljes termékenységi rátája (I FR) az egy nőre jutó átlagos szüle¬
tésszám a reproduktív évek (15—49 év) alatt. Ökölszabályként, 2,1 az a termékeny¬
ségi ráta, amely mellett egy régió népessége állandó marad hosszú távon. Ez a
, népesség megújuláshoz szükséges termékenységi ráta".