5. A globális gazdaság az antropocénban
Ezt a figyelemre méltó eredményt azonban a bioszféra állapotának
súlyos romlása kísérte. Egy, az elmúlt 11 ezer év lenyomatát vizsgáló ta¬
nulmányban (a földtörténettel foglalkozó tudósok holocénnek nevezik)
Waters és társai (2016) üledékekben és jégmagokban követték nyomon a
talaj nitrogén- és foszforkészletének, a szén-dioxidnak és a metánnak az
ember által előidézett változását. Arról számoltak be, hogy egy sor kü¬
lönböző globális biogeokémiai jegy idősorai lapos trendet mutatnak év¬
ezredeken keresztül, ami mintegy 250 évvel ezelőtt lassú emelkedésnek
indult, majd a 20. század közepén éles, gyorsuló emelkedésre váltott. Az
elmúlt 70 év globális gazdasági tevékenységének fent leírt és a 8. ábrán
bemutatott alakulása megfelel ezeknek a tapasztalatoknak. A szerzők
azt javasolták, hogy a 20. század közepét tekintsük az antropocén korba
történt belépés időpontjának.? Az 1. melléklet bemutatja, hogyan defi¬
niálható az antropocén a , planetáris korlátok" koncepciója segítségével.
8. ábra: A globális reál GDP 1750-től
140
A GDP reálértéke 2011-es árakon,
1730 1800 1850 1900 1950 2000 2019
Év
Forrás: A Világunk számokban (Our World in Data), a World Bank (2020a),
Maddison (2018), Bolt és társai (2018) alapján és a Jelentés számításai
A környezet hanyatlásának talán leghúsbavágóbb jele a fajok kihalása.
A fajok kihalásának ütemével kapcsolatos bizonytalanságok jól tükrözik
hiányos tudásunkat a még élő fajok számát illetően (emlékezzünk az
eukariótákra vonatkozó 8—20 milliós sávra, ami még szélesebb is lehet,
2. fejezet).
3 Az ,antropocén"-t Crutzen és Stoermer (2000) népszerűsítette egy új éra megje¬
löléseként, amelyben az emberiség dominálja a bioszférát. Az Antropocén Mun¬
kacsoport azt javasolta, hogy a második világháború utáni éveket tekintsük az
antropocén kezdetének (Voosen, 2016).