Page 41 [41]
2. Biodiverzitás és ökoszisztéma-szolgáltatások
2. szövegdoboz
A talaj
A talaj, vagy ahogy az ökológusok nevezik, a pedoszféra, a biodi¬
verzitással kapcsolatos közbeszédben sokkal kevesebbszer jelenik
meg, mint a szárazföldi és tengeri ökoszisztémák. Beach, Luzzad¬
der-Beach és Dunning (2019) a talajt ,a biodiverzitás titokzatos
anyagának" nevezi. A talaj nagyjából fele levegőből és vízből áll,
45%-a ásványi, 590-a szerves anyag. Ennek az 596-nak mindössze
10%-a élő, azonban ez a 1096 mutatja fel a bioszféra legnagyobb
sokféleségét. Egy becslés szerint a talaj tartalmazza a szárazföldi
szén 8096-át, azzal az elkerülhetetlen becsléssel, hogy a szénkör¬
forgässal kapcsolatos bizonytalansägunk 25%-a a talajeröziöra ve¬
zethetö vissza.
A talajban élő szervezetek között vannak földigiliszták, fonal¬
férgek, ízeltlábúak, protozoonok, gombák és baktériumok, de ez
a két utóbbi messze a leggyakoribb. Ezek az organizmusok táplá¬
lékhálókat alkotnak, ezekből fakadnak a talaj ökoszisztéma-folya¬
matai, mint a tápanyagciklus, a szénmegkötés, a nitrogéntárolás
és a víztisztítás, és fontos építőelemei az anyag, az energia és a
tápanyagok globális körforgásának. A molekuláris genetika legújabb
kutatásai felfedték a növényi gyökerekhez kapcsolódó gombák és
baktériumok óriási diverzitását. Sokféle szerepet töltenek be, pél¬
dául elősegítik a növények növekedését a növények tápanyag-ellá¬
tásának fokozásával és a növényevőkkel és kórokozókkal szembeni
védelemmel (Orgiazzi et al. 2016). Becslések szerint a Föld fajainak
25%-a kizärölag a talajban vagy talajkomposztban el.
A 2016-os Globális Talajbiodiverzitäs Atlasz volt a talajban zaj¬
ló élet feltérképezésére tett első globális léptékű kísérlet (4. ábra).
A biodiverzitás a trópusi esőerdők talajában a legnagyobb, a si¬
vatagokban a legkisebb. A talaj mindig is a világ legnagyobb
szénelnyelője volt. Azonban friss kutatások szerint a talaj nettó
szén-dioxid-kibocsátóvá is válhat annak hatására, hogy az éghajlat¬
változás miatt szaporábbá válik a növényekkel és állati anyagokkal
táplálkozó szervezetek légzése (Lugato, Leip és Jones, 2018).
A talaj szolgáltatja a növények és a szárazföldi biodiverzitás
számára szükséges víz nagy részét is. A talajvíz a világ édesvíz¬
készletének 6596-a, a globális földművelés kibocsátása 90%-änak
forrása, és az élelmiszerből származó energiánk több mint 9990-át
adja (Pimental és Burgess, 2013). A talaj dinamikája a növényekből
39