Oldal 31 [31]
1. Eszközeink kezelése
alkalmazásán alapul. A GDP áramnak tekinthető (az éves kibocsátás
ennyi és ennyi piaci dollárban kifejezve), szemben az inkluzív vagyon¬
nal," ami állomány (a gazdaság teljes eszközportfóliójának társadalmi
értéke). Továbbá, a GPD nem foglalja magában az eszközök értékvesz¬
tését, például a természeti környezet degradációját (ne feledjük, hogy a
GDP betűszóban a , G" a gross— magyarul bruttó — összege az előállított
végtermékeknek és szolgáltatásoknak, nem az eszközök értékvesztésével
csökkentett eredmény). A GDP a gazdasági tevékenység mérőszáma¬
ként nélkülözhetetlen a rövid távú makrogazdasági elemzésekben és
menedzsmentben, azonban teljes mértékben alkalmatlan befektetési
projektek értékelésére és a fenntartható fejlődés azonosítására. A GDP-t
kidolgozó közgazdászok nem is a két utóbbi célra szánták ezt a mutatót.
Egy gazdaság magas arányú GDP-növekedést érhet el az eszközeinek
értékvesztésével, azonban ez a nemzeti statisztikákból nem derül ki.£
A következőkben bemutatjuk, hogy az elmúlt évtizedekben épp a ter¬
mészeti javak erodálása révén élvezhette a világgazdaság a rendszerint
, gazdasági növekedésként" ünnepelt jelenség előnyeit, és hogy a fenn¬
tartható gazdasági növekedés a GDP-től eltérő mérőszámot igényel.
Az általunk kezelt eszközportfóliók a körülményeinktől függően
nagyban eltérnek. Napjainkban a világ lakosságának több mint 50%-a
városlakó, arányuk az előrejelzések szerint 2050-re 7096-ra emelkedik
majd. A városi életforma távolságot hoz létre az emberek és a természeti
világ között. Az alacsony jövedelmű országok vidéki közösségei sokkal
közelebb állnak a Természethez, mint a magas jövedelmű országok
városi háztartásai. A napi tevékenységek a vidéki Afrikában a helyi
tájból származó javakat és szolgáltatásokat igényelnek, szemben az eu¬
rópai városok mindennapi életével, ahol az emberek ugyanúgy függnek
u" A társadalmi-gazdasági rendszer működéséhez forrásokat biztosító vagyon ösz¬
szességét az angol nyelvű elméleti szakirodalom comprehensive wealth néven nevezi
(lasd pl. Arrow, K. J., Dasgupta, P., Goulder, L. H., Mumford, K. J., & Oleson,
K. [2010]. Sustainability and the Measurement of Wealth (Working Paper 16599).
National Bureau of Economic Research. https://doi.org/10.3386/w16599), ami
a gyakorlatban a Világbank Wealth adatbázisában Total Wealth szämlaneven
szerepel. Az ENSZ-hez köthető vagyoni szemléletű kutatásokban (lásd Managi,
S., Bhattacharya, A., & Bhattacharya, T. [2023]. Inclusive Wealth Index: A Comp¬
rehensive Measure of LiFE Towards ‘Net Zero’) a vagyon összességének megneve¬
zése: Inclusive Wealth. Ezen fogalmak magyar megfelelői (némileg önkényesen):
összvagyon (comprehensive wealth), össztőke (Total Wealth), ill. inkluzív vagyon
(Inclusive Wealth).
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Emberi Fejlődés Indexe (Human Develop¬
ment Index, HDI) (UNDP, 1990) ugyanezt a gyengeséget mutatja.
12
29