Seite 72 [72]
OCR
2.2. TRANSILVANISMUL. DEFINITII CONCEPTUALE 71 au putut pdstra — personalitatea lor distinctä, dar cápátánd totodatá si un caracter comun, diferite de culturile si popoarele invecinate, inrudite sau nu”*. Existä, fireste, diferente de nuantä in interpretarea si explicarea termenului. Kuncz Aladár si Äprily Lajos oferä ideea unui transilvanism cu o largä deschidere spre un univers al valorilor. Kös Käroly si Szentimrei Jenö fac apologia unui ardelenism inteles ca o chintesentá a traditiilor locale. Tamási Áron si Kacsó Sándor sunt funciar legati de solul, de peisajul transilvan, ei intelegänd prin transilvanism o cultivare a virtutilor acestuia. Ideea fundamentalä a primilor transilvanisti este aceea a co-legitimitätii tuturor. Ei propuneau o reconsiderare a istoriei ca factor de legitimare. Ideologul fondator Kös propunea o reformare a imaginilor identitar-istorice reciproce româno-maghiare, prin sublinierea unor elemente identitare comune ale românilor, maghiarilor si germanilor ardeleni care i-ar putea apropia. „In sustinerea tezei cu privire la identitatea transilvanä Karoly K6s atrage atentia asupra specificitätii cadrului geografic al Transilvaniei... cu o individualitate teritorialä bine definitä, care ar oferi regiunii caracteristicile unei entitäti distincte pänä si din punct de vedere economic, consideränd cä träsäturile cadrului natural si geografic au actionat de-a lungul istoriei in sensul creärii unor elemente culturale comune ale popoarelor din Transilvania... interactiunea culturalä a condus la formarea unei culturi transilvänene, färä insä a anula sau diminua in vreun fel specificitatea spiritualä a fiecärei comunitäti””. Scriitorul Molter Käroly subliniazä imposibilitatea de a formula o definitie precisä a conceptului de spirit transilvan: „se spun multe in legäturä cu acest suflet transilvan. Cred cä pätim cu el exact ce pätim cu cea mai mare parte a superstitiilor: vorbim atdt de mult despre el, cd ajungem la un moment dat sd si credem cä existä. E indubitabil, ca oamenii din Ardeal - fie ei romäni, maghiari sau sasi - au träsäturi de caracter specifice, identificabile la toti. Nici nu se putea altfel la niste oameni care trdiesc in aceleasi conditii de viatä. Ba mai mult, avem si un trecut comun. Si acestea fac posibilä existenta unei dispozitii sufletesti speciale la oamenii de aici. Dar in ce anume constd aceasta dispozitie sufleteascä specifica — e o chestiune care ar necesita analize mai profunde decät obisnuitele discutii despre sufletul ardelean”” (t.n.). 26 Kós Károly, Erdély, apud Pomogáts Béla, Magyar irodalom Erdélyben(1918-1944), Miercurea Ciuc, Pallas-Akadémia, 2008, pp. 463-465. 27 Fléra Gabor, „Primii teoreticieni ai transilvanismului”, in altera 10, anul V, 1999, p. 201. 28 Molter Károly, , Erdély egyénisége", in Korunk, 1926, 6. 478-477, apud Ritoók János, Kettős tükör, Bucuresti, Kriterion, 1979, p. 92. sok szó esik erről az erdélyi lélekről. Úgy vagyunk vele, mint a legtöbb babonával: annyit beszélünk róla, hogy azon vesszük észre magunkat, hogy hiszünk is benne. Az kétségtelen, hogy az erdélyi embereknek - legyenek azok románok, magyarok vagy szászok - vannak jellegzetes sajátosságaik, amelyek mindegyik fajtánál fellelhetők. Nem lehet ez másképp az egyforma életfeltételek között élő emberek között. Ezenkívül van egy közös múlt is. S ez az, ami egy külön erdélyi lelki beállítottságot hozhat létre az itteni emberekben. Az, hogy azonban ez pontosan miben áll, annak kifejtésére mélyebben járó analízisre volna szükség, mint a szokványos eszmefuttatások az erdélyi lélekről.
