Page 203 [203]
FÜGGELÉK
PV: Melyek voltak azok a fő irányvonalak, amelyeket a Nemzeti Színház az
elmúlt néhány évben képviselt?
Verebes Ernő (VE): Vidnyánszky Attila ars poeticája, hogy legyenek olyan
pillérelőadások, amelyek mindenféleképpen a repertoár meghatározó részét kell
képezzék. Ilyenek például a magyar klasszikusok: Az ember tragédiája, a Bánk
bán és a Csongor és Tünde. A másik, általa képviselt fontos irányvonal olyan
összművészetiségben nyilvánul meg, amely egyaránt magában foglalja a zenét,
a szcenográfiát, a szöveget, a koreográfiát. Vidnyánszky összművészeti alkotá¬
sokat hoz létre, amit mi sokszor költői színházként emlegetünk. Ennek lényegi
vonása szerintem az, hogy olyan elrugaszkodottságot tapasztalhatunk meg ál¬
tala, amelyben nem az értelem a meghatározó, hanem inkább a műre való rá¬
csodálkozás. Ezek közé a rendezések közé sorolható többek között pl. a Szent
Johannáról szóló előadás. Fontos ars poeticai megnyilvánulások azok a mani¬
fesztumszerű előadások is, amelyek egyfajta történelmi panoptikumot szerepel¬
tetnek, és ezt lényegítik át egyfajta poétikává a színpadon, ilyen példaként a Tóth
Ilonka című előadás. A többi, repertoáron levő előadás ezekhez illeszkedve már
könnyed tud lenni kihúzható, nyilván ezek után ez nem is baj.
Kozma András (KA): Vidnyánszky Attila számára nagyon fontos a magyar
klasszikusok, a magyar kultúra, a nyelv képviselete, és ezzel párhuzamosan és
legalább ilyen hangsúllyal a világszínház. Attila tudatosan hív más színházi
kultúrákból származó rendezőket, alkotókat, amivel a társulatot, a Nemzeti
Színházat és ilyen értelemben a színházi életet is igyekszik megtermékenyíteni.
Csak párat említve: Silviu Purcáretét, David Doiasvilit, Viktor Rizsakovot, Andr¬
zej Bubient mar meghivta a Nemzetibe. A költői színház, vagyis a poézis jelen¬
léte a Vidnyánszky-rendezésekben egy elemeltebb megfogalmazása a valóságnak.
A meghívott mesterekre, rendezőkre is jellemző egyfajta spirituális, metafizikai
gondolkodásmód, ők is próbálják az előadásaik során tágítani a valóság kereteit.
Kulcsár Edit (KE): Amikor egy évadot összeállítunk és darabokat válogatunk,
akkor tulajdonképpen nem feltétlenül a legnépszerűbb vagy divatosabb dráma¬
irodalmak felé nyúlunk, hanem sokszor a szomszéd nemzetek nagy drámaírói¬
hoz fordulunk, vagy akár nálunk még nem sokat játszott darabokat keresünk.
Próbáljuk a körülöttünk élő nemzetek értékeit is megismertetni és bemutatni,
mikor több, mikor kevesebb sikerrel. Szerintem ebbe a vonulatba tartozott az
első évadban Caragiale vígjátéka a Zűrzavaros éjszaka, a tavalyi évadban pedig
a Branislav Nusié-komédia, A miniszter felesége, ami egy szerb nemzeti klasszi¬
kus dráma, és eddig nagyon ritkán játszották Magyarországon.
Szász Zsolt (SzZs): Kultúrák, hitek, vallások közötti összecsapásnak vagyunk
a tanúi a színház világában is. Olyan alapkérdések vetődnek föl az egyénben,
a kisebb-nagyobb közösségben, társadalmak, sőt kultúrkörök vonatkozásában,
s 201"