Page 191 [191]
ÖSSZEGZÉS
részévé váljon. Több mint tíz év Mária Rádióban eltöltött szolgálat után azt
gondolom: a transzcendenciával való találkozás lehetőségének megteremtése
nem kizárólag az Egyház feladata. Ahogy egyre inkább elmélyültem a költő
munkásságában, és keresgéltem azokat az előadásokat, amelyek kifejezik az ál¬
tala elképzelt liturgikus és költői színház elemeit, szembesültem azzal, hogy
Pilinszky mint katolikus költő (és drámaíró) nem az amúgy is vallásos emberek
kulturális, esztétikai igényeit kívánta kielégíteni, hanem lelkiismeretük meg¬
mozdítására törekedett. Mindezek ellenére és Visky András megfogalmazásával
élve , életműve szöveg maradt, amit áhítat övez, és nem nyugtalanság".
Radnóti Sándor szerint a misztikus , nem fogadhatja el a műalkotás önértékét
és totalitás voltát: számára az istenség az egyedüli totalitás, és a vele való köz¬
vetlen egyesülés életének egyetlen lehetséges önértéke.""? Vidnyánszky és Visky
személyes megtapasztalásukat azért viszik színpadra, hogy a Pilinszky által je¬
lenlétnek hívott metafizikai valóság mások számára is életbevágó eseménnyé
válhasson. Mindketten egzisztenciálfilozófiai és antropológiai oldalról közelíte¬
nek a színházhoz, világlátásuk is azonos gyökerekről fakad. Hisznek a színház
sorsfordító erejében, abban, hogy a színház a metafizikai dimenzió megtapasz¬
talásának tere lehet. Ha a néző nyitott az új jelentések befogadására, és az előadás
cselekvő résztvevőjévé válik, valóságos transzformáción mehet keresztül."""
Visky sajátos színházelméleti rendszert teremt, amelynek alapját a barakk- és
autista dramaturgia, valamint a transzformáció köre képezi. Meglátása szerint
az olvasott vagy színpadra állított szöveg az ismétlés és emlékezés segítségével,
valamint a cselekvő részvételen keresztül teljesedhet be a befogadóban. Annak
ellenére, hogy református lelkészcsaládból származik, liturgikus elemeket alkal¬
mazó színházi világa a katolikus szentmise és a színielőadás struktúrájának
párhuzamba állításán keresztül is dialogizál Pilinszky elgondolásával. A gyer¬
mekkori éveit fogságban töltő szerző — saját elmondása szerint — a szintén lá¬
gerben élő ferences szerzeteseknek köszönhetően vett részt szentmisén, és is¬
merte meg a szentmisében végbemenő átváltoztatás jelentőségét. Viskynél a
poétikus nyelv színpadi megvalósulását legtöbbször szabadversformában írt
szövegek adják, amelyek fontos helyet foglalnak el a színielőadásokban, és a
monodrámák esetében Novarina szószínházával állíthatók párhuzamba. Drá¬
maszövegei és azok színpadra állított változatai szikár, egyszerűségre törekvő
558 Visky: A kudarc, 38.
559 Radnóti Sándor: A szenvedő misztikus, (Misztika és líra összefüggése), Budapest, Akadémiai,
1981, 25.
560 Visky: A kudarc, 36.
+ 189 +