Page 186 [186]
OCR
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN megtapasztal."" Vidnyánszky és Visky színházi világában olyan Krisztus-ábrázolások kerülnek színpadra, amelyekben az abszolút valóságról szóló beszéd a hiány és beteljesítetlenség fragmentált nyelvén szólal meg. A Halotti pompában a Borbély-versek vizuális megjelenítése, a versekből és töredékeikből, bírósági szövegek mozaikjaiból létrehozott drámaszöveg, a törések és újraépülések során kialakított tér használata, a csonka emberi testek illusztrálása, a színpadképek váltakoztatása, a történetmesélés hiányosságai sajátos esztétikát teremtenek a színpadon, amelyet a sebzettség esztétikumának nevezhetnénk. A gyilkosság kitágított pillanatként való értelmezése, időtlenné tétele az előadást meghatározó komponenseket ítérhasználat, dramaturgia, szcenika, szövegkönyv) is töredezetté, darabossá teszi. A test térbeli kiterjesztése olyan allegorikus mezőbe helyezheti az előadást, melynek nemcsak a színpad lesz egyedüli fizikai tere, hanem a befogadó teste is, mint meghatározó mikrozóna. Az így létrejövő jelentés — Borbély Szilárd megfogalmazásával élve — már , nem a szövegben, hanem a megváltozott jeleket újraértelmező emberben van"."" Az előadás olyan színházesztétikai nyom, amelyen keresztül a jelen nem levő jelölt a hiányosnak és töredékesnek nevezhető szcenikai és dramaturgiai sajátosságok segítségével előhívhatóvá válik. Az előadást meghatározó metaforarendszer hatására a színdarab lehetővé teszi a befogadó számára, hogy a sebzettség élethelyzetét olyan szemantikai dimenzióba helyezze, ahol megtalálja annak teljességét. A sebzettség esztétikájának mozgatórugója, hogy a színre vitt előadásokban a színészek által átélt energiák érzékelhetővé válhatnak, ezáltal hatást gyakorolhatnak a jelenlevő nézők testére is. Ficher-Lichte meglátása szerint a színházban minden esemény hic et nunc történik, és a nézők is az előadás jelen idejében észlelik a történéseket. A színész képes uralni a teret, meghatározott technikákkal kikényszeríti a néző figyelmét, és a megtestesülés folyamataival intenzív jelenlét létrehozására képes. A német színházteoretikus szerint ilyenkor a jelen intenzív tapasztalatként élhető át, ezt a jelenlét erős koncepciójának nevezi."" A jelenlét megteremtésére irányuló folyamatok során a színész energiát teremt, amivel képes hatást gyakorolni a nézőkre. A befogadó ezáltal a színészt és önmagát is olyan valakiként tapasztalja meg, , aki folyamatosan valamivé válik, a cirkuláló energiát pedig transzformáló erőnek érzékeli", ezt a jelenség a jelenlét radikális koncepciója." Peter Brook egyik kései írásában azt vallja, hogy a színház létrejöttéhez három elemre van szükség: két személyre, akik között kölcsönös kapcsolat létesül, és egy 547 Pavis: Előadáselemzés, 207. Borbély: A kereszt kiüresítése, 57. Fischer-Lichte: A performativitás esztétikája, 134. 550 Uo., 139. 548 549 * 184 +
