az alapul vett szövegekből épül fel, amelyek hol egy, hol több szólamban szólal¬
nak meg, és szinte kivétel nélkül megjelenik a színészekből álló kórus és a szín¬
padi élőzene. Kozma András dramaturg elmondása alapján A szarvassá változott
fit versszövegét a rendező vezetésével az előadás próbái során oratorikus formá¬
ban és kezdték el megszólaltatni, majd a szavak és a költészet zeneisége terem¬
tette meg az előadásban létrejövő mozgásokhoz szükséges színpadteret.??§ Az
előadásban a színészek a szabadverset zenévé alakítják, recitálva, énekelve adják
elő, néha zenei kíséretet játszanak alá, valamint számos más zenés bejátszással
illusztrálják. Vidnyánszky saját kompozícióit a kortárs zene struktúrájához ha¬
sonlítja annyiban, hogy , a színpadon párhuzamos témák jelennek meg, ami
hasonlít a kortárs zene szerkezetéhez: a különböző témák egymásba fűződnek,
harcolnak egymässal”.°?”
A színdarab ritmikáját azonban nemcsak a zene, hanem a mozgások is meg¬
határozzák. Az előadás kezdetén nehéz meghatározni a színészek mozgásának
irányait, a néző mindössze azt érzékeli, hogy valakik mozognak a színpadterében,
mintha egy, a szarvast körülvevő erdő azonosíthatatlan rezdülései lennének
ábrázolva. A szarvassá változott fiúban a színészek stilizált gesztusai mellett a
tánc is megjelenik, a színpad terének különböző pólusait pedig a kórus, a fiú és
az anya mozgásai határozzák meg. Kondorosi Zoltán ez előadásról írt kritikájá¬
ban a rendező színházi nyelvét bizonyos szempontból a mozgásszínházakéhoz
hasonlítja, az előadás jelenetei meglátása szerint vagy akciókból felépülő képek,
vagy képekből kialakuló mozgások. Kondorosi szerint e jeleneteket , talán pon¬
tosabb etűdöknek nevezni, hiszen — akárcsak egy mozgásszínházi előadás esetén
— egy-egy teátrális ötlet, színpadi játék kibontására épülnek." A rendezésben
a testi jelenlét aurája is fontossá válik, a stúdiószínpad közel hozza a fiú meta¬
morfózisait és felerősíti a színészi jelenlét lehetőségét. Anya és fia párbeszéde a
színészek mozgástechnikájában is megmutatkozik. Törőcsik realista gesztusokat
alkalmaz, amelyekben jól kifejeződik az anya fia iránti rajongása és aggódása,
Trill azonban a szarvasok mozgására emlékezető mozdulatokkal reagál az édes¬
anya hívogatására.
Tompa Andrea ír arról, hogy a múlt század elején tevékenykedő orosz alkotók
egy része a népi színházi formákhoz nyúlt vissza."? Ez az odafordulás Vidnyánszky
színházánakis kísérője, rendezéseiben a magyar színjátszás gyökereit is igyekszik
felmutatni. Kozma elmondása alapján olyan autentikus színházi formanyelvet
akar teremteni, amely gyökerei Németh Antal, Hevesi Sándor, Ruszt József