Oldal 182 [182]
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN
az alapul vett szövegekből épül fel, amelyek hol egy, hol több szólamban szólal¬
nak meg, és szinte kivétel nélkül megjelenik a színészekből álló kórus és a szín¬
padi élőzene. Kozma András dramaturg elmondása alapján A szarvassá változott
fit versszövegét a rendező vezetésével az előadás próbái során oratorikus formá¬
ban és kezdték el megszólaltatni, majd a szavak és a költészet zeneisége terem¬
tette meg az előadásban létrejövő mozgásokhoz szükséges színpadteret.??§ Az
előadásban a színészek a szabadverset zenévé alakítják, recitálva, énekelve adják
elő, néha zenei kíséretet játszanak alá, valamint számos más zenés bejátszással
illusztrálják. Vidnyánszky saját kompozícióit a kortárs zene struktúrájához ha¬
sonlítja annyiban, hogy , a színpadon párhuzamos témák jelennek meg, ami
hasonlít a kortárs zene szerkezetéhez: a különböző témák egymásba fűződnek,
harcolnak egymässal”.°?”
A színdarab ritmikáját azonban nemcsak a zene, hanem a mozgások is meg¬
határozzák. Az előadás kezdetén nehéz meghatározni a színészek mozgásának
irányait, a néző mindössze azt érzékeli, hogy valakik mozognak a színpadterében,
mintha egy, a szarvast körülvevő erdő azonosíthatatlan rezdülései lennének
ábrázolva. A szarvassá változott fiúban a színészek stilizált gesztusai mellett a
tánc is megjelenik, a színpad terének különböző pólusait pedig a kórus, a fiú és
az anya mozgásai határozzák meg. Kondorosi Zoltán ez előadásról írt kritikájá¬
ban a rendező színházi nyelvét bizonyos szempontból a mozgásszínházakéhoz
hasonlítja, az előadás jelenetei meglátása szerint vagy akciókból felépülő képek,
vagy képekből kialakuló mozgások. Kondorosi szerint e jeleneteket , talán pon¬
tosabb etűdöknek nevezni, hiszen — akárcsak egy mozgásszínházi előadás esetén
— egy-egy teátrális ötlet, színpadi játék kibontására épülnek." A rendezésben
a testi jelenlét aurája is fontossá válik, a stúdiószínpad közel hozza a fiú meta¬
morfózisait és felerősíti a színészi jelenlét lehetőségét. Anya és fia párbeszéde a
színészek mozgástechnikájában is megmutatkozik. Törőcsik realista gesztusokat
alkalmaz, amelyekben jól kifejeződik az anya fia iránti rajongása és aggódása,
Trill azonban a szarvasok mozgására emlékezető mozdulatokkal reagál az édes¬
anya hívogatására.
Tompa Andrea ír arról, hogy a múlt század elején tevékenykedő orosz alkotók
egy része a népi színházi formákhoz nyúlt vissza."? Ez az odafordulás Vidnyánszky
színházánakis kísérője, rendezéseiben a magyar színjátszás gyökereit is igyekszik
felmutatni. Kozma elmondása alapján olyan autentikus színházi formanyelvet
akar teremteni, amely gyökerei Németh Antal, Hevesi Sándor, Ruszt József
536 Kozma András gondolatai. Vidnyánszky Attila első ciklusa a Nemzeti Színházban.
Kornya (szerk.): A költői színház, 26.
Kondorosi: A pusztuláson túli derű.
Tompa: A teatralitás dicsérete, 19.
537
538
539
* 180 +