Oldal 181 [181]
VIDNYÄNSZKY ATTILA Es VISKY ANDRÁS SZÍNHÁZI VILÁGÁNAK JELLEMZŐI
kapujában. E költői színház jellemzője, hogy szinpadképek montazsszertien val¬
takoznak, az előadások színpadképei egymással felcserélhetőek. A szarvassá
változott fiú meghatározó képei az előadásból rendezett filmben"?! is visszakö¬
szönnek. Lehmann írja, hogy a posztdramatikus színházban , szabállyá válik a
jelsűrűség konvenvióinak és többé-kevésbé elfogadott normáinak megszegése.
Csak a túl sok vagy a túl kevés létezik."?? Míg a megrendezett Visky-drámák
előadásaira az utóbbi, Vidnyánszky rendezéseire a jelek tobzódása jellemző. Az
intenzív jelhalmozásból következik, hogy a színdarab minden részlete egyformán
fontosnak tűnik fel, a fő- és mellékszálak csak idővel és nehezen határozhatók
meg, a fontosnak tűnő szálak és utalások néha háttérbe szorulnak. A német
színházi teoretikus értelmezésében, amikor a posztdramatikus színházban el¬
tűnik a határ a valóságos és a fiktív élmény között, , a metaforikus-szimbolikus
tér metonimikussá válik.""? A metonímia mint alakzat, azáltal hoz kapcsolatba
két egymásnak megfelelő dolgot, hogy a részt egészként juttatja érvényre. Ebben
a viszonyban a színpadi tér — a már kifejtett metaforaműködés hatására — me¬
tonimikusnak tekinthető, amennyiben az azon megkezdett történések részévé,
folytatásává válik a nézők testi tere. Ebben az esetben a színpad eseményei to¬
vábbíródnak a befogadóban, a tér megszokott hierarchikus kapcsolatai felbom¬
lanak, és a színpad — szintén Lehmannt idézve -— , a nyomok helyévé is válik."??"
VIDNYÁNSZKY TOTÁLIS SZÍNHÁZA
Pálfi Ágnes és Szász Zsolt kifejtik, hogy Vidnyánszky színházi nyelve a képző¬
művészettel is rokonítható, rendezéseiben színházat és képzőművészetet ,a
téridő szegmenseinek egyidejű jelenléte, dialogikus összjátéka rokonítja; nem
véletlen, hogy a XX. században a színházi nyelv sok esetben képzőművészek
inspirációjára újult meg."?? Az említett előadások meghatározó elemei a színé¬
szek által végrehajtott cselekvések mellett a hangeffektusok, a fényhasználat, a
térbeli váltások, az intenzív zeneiség, valamint az előadás egyik szemiotikai
komponenseként tekinthető díszlet. A színpadi kompozíció zeneisége gyakran
531 Juhász Ferenc: A szarvassá változott fiú, film, 2014. Színészek: Béres Ildikó, Gál Natália, Szűcs
Nelli, Tarpai Viktória, Törőcsik Mari, Olekszandr Bilozub, Ferenczy Attila, Ivaskovics Viktor,
Kacsur András, Krémer Sándor, Trill Zsolt, ifj. Vidnyánszky Attila. Rendező: Vidnyánszky Attila.
532 Lehmann: Posztdramatikus színház, 103
533 Uo., 180.
584 Uo., 182.
535 Pálfi Ágnes — Szász Zsolt: Költői vagy epikus színház, Magyar Művészet, 2016/8, 62. http://
www.magyar-muveszet.hu/upload/userfiles/2/publications/201801/pdf/MM2016_3belivek_
kepnelkul_08_palfi_agnes.pdf (Letöltés: 2023. május 12.)
s 179 "