Page 176 [176]
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN
egyszerűségében... Az én színházam erről szól.""s Színházművészetében a me¬
tafizikai szemléletmód alapja a valóság teatralizálása és vertikális átitatása: olyan
összetett világ ábrázolása, amely egy magasabb valóság létezésére irányítja a
néző figyelmét. Meglátása alapján az előadás során a befogadók vezetetté, az
alkotók pedig közvetítővé válnak," célja, hogy — az alkotók áldozatvállalásának
következményeként -— a nézők méginkább bevonódjanak az előadás jelen idejébe
és ők maguk is résztvevővé váljanak. A rendező véleménye szerint a színház
többet és mást jelent, mint csupán esztétikai élvezetet, és ez a többlet a színház,
a társulat és a közösség viszonylatában a szolgálat fogalmával ragadható meg."
Vidnyánszky rendezései az egyént egyetemes időben ábrázolják, színháza álta¬
lában az életöröm, és az Istenbe vetett bizalom ábrázolásának színháza.
VIDNYÁNSZKY FOSZLÁNYDRAMATURGIÁJÁNAK JELLEMZŐI
Vidnyánszky rendezéseiben sokszor ütközteti a bűnbe esett ember mentális
rabságának és a transzcendens létező megtapasztalásának kontrasztját. A Mesés
férfiak szárnyakkal az űrkutatás sikerei mellett az orosz kísérletek emberáldo¬
zatait és a diktatúra hatalmi törekvéseit is színpadra viszi. Megjelenik Ciolkovsz¬
kij, a rakétaelmélet egyik meghatározó alakja, megszólalnak a száműzött mér¬
nökök, Koroljov és Glusko, valamint elhangzik a három űrhajós, Tyitov, Gagarin
és Nyelubov képzeletbeli párbeszéde is. A hatalmi törekvéseket támasztják alá
az előadásban elhangzó dokumentarista szövegek, valamint a kaotikus, túlzsú¬
folt, folyamatos lerombolásra és újjáépítésre kerülő látvány is. A színpad hosszú
ideig gályaként funkcionál, néha vasfüggöny zárja le hátsó terét, végig fenntart¬
ja az űrhajó fémvázának keretét, az előadás végén a Golgota hegyévé válik.
Mindezek mellett megjelennek rajta a szovjet diktatúrának alávetett életterek
— pl. férjeiket váró feleségek otthonai vagy Sztálin szónoklatainak helyszíne - is.
Jeanne dArc körül a máglyán a kultúra bukására célzó könyvlapok gyulladnak
meg, a szűz fölött pedig állatarcú emberek mondanak ítéletet. A szarvassá vál¬
tozott fiú című előadásban a szülőotthonától messzire került művész életének
etikailag megkérdőjelezhető mozzanatait a rendező az élet pusztítására utaló
jelekkel, a színpadra borított sárral, vízzel, szeméttel jelöli. A züllött város, a
züllött létállapot fogságát az apokaliptikus színpadi ábrázolás mellett a Jelenések
Könyvéből felolvasott részletek is kísérik: , Lélekben elvitt a pusztába. Ott láttam
516 Kornya (szerk.): A költői színház, 18.
>77 Vidnyánszky Attila mondatai. Beszélgetés a Nemzeti Színház igazgatójával.
518 Kornya (szerk.): A költői színház, 13.
s" 174 "