Page 166 [166]
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN
nyughatatlanságát, állandó lélek- és istenkeresését. A művészt kísérő barát, Cecco
a megírt Visky-dráma szerint beszédhibás, a Kolozsváron rendezett előadásban
az ezt a szerepet alakító színész diszlexiás. A Visszaszületés Névtelenje kénysze¬
resen ír, átélt traunmáit a megállíthatatlan íráson keresztül próbálja feldolgozni,
mintha a leírt történetek újraélésével próbálna szabadulni fogságából, annak
ellenére, hogy pont e kényszeresség szigeteli el őt környezetétől. A Tanítványok
apostolai szintén rögeszmésen igyekeznek visszatérni a Mesterrel átélt szituáci¬
ókba, hogy feldolgozzák Krisztus keresztre feszítését.
Az autista dramaturgia a barakkdramaturgia továbbgondolása: szakít a
pszichologikus színházi nyelvhasználattal, és olyan (formaelvű) színpadi nyel¬
vezet megvalósítására törekszik, amely nem a forma megtalálására, hanem an¬
nak betöltésére összpontosít. Véleményem szerint e dramaturgiákból következő
test-, tér-, idő- és nyelvhasználat hozzásegítheti a jelenlevőket ahhoz, hogy a
Soren Kirkegaard által meghatározott stádiumelmélet"" egyik szintjéről a má¬
sikba, végül a vallási stádiumba léphessenek. A dán filozófus meglátásai, az
esztétikai, etikai és a végtelen rezignáció állapotának jellemzői a színházi elő¬
adások során végbemenő folyamatra is alkalmazhatóak."" Visky saját bevallása
szerint olyan dramaturgián dolgozik, amely megosztja a nézőket, , sőt a személyt
magát is szembefordítja önmagával."
A szökés — bâr nem az elsőként megírt Visky-dráma - a kolozsväri irö drämai
költeményeinek tartalmi és dramaturgiai kiindulópontjának tekinthető, mert a
fogság alapszituációját, ,eszményi" börtönhelyzetét fejtegeti. Kovács Flóra meg¬
látása szerint a műben a börtön platóni ideaként jelenik meg: ,,...olyan idea vagy
konceptus, amely tartalmazza saját emlékezetét, valamennyi múltbeli, történel¬
mi alakzatát." A szökésben szereplő Angyal (B. Fülöp Erzsébet), Bátyus (Bogdán
Zsolt) és Vitéz (László Csaba) egy várbörtön szűk cellájában várják napokon
belül esedékes kivégzésüket, miközben — számos kétség között — menekülésre
készülnek. Angyal fél attól, hogy ha szökésük sikerül, nem várja őket a börtön
falain kívül már senki: , Kimászunk innen valahogy, mire ezek a bugrisok észbe
kapnak, már hét határon túl vagyunk, mint a mesében. És kiderül, hogy már
47.
®
Kirkegaard: Vagy-vagy.
Az ötletet egy Visky Andrással való, 2022. feburár 7-i levélváltás adta, amelyben Visky a követke¬
zőt írja: , Az esztétikai — etikai — vallási stádiumokat feleltetném meg a színházi fenomenonnal.
Az esztétikai mint elrejtőzés, az etikai mint önfelismerés (Kierkegaardnál bűnbánat) és a vallási
47
o
(végtelen rezignáció", befelé fordított vágy). Ez utóbb volna Pilinszky színháza: a színház visz¬
szavezetése a maga vallási gyökereihez, azaz a színház egyszerre lesz esztétikai, etikai és vallási
esemény a nézőben."
480 Visky: Ki innen, 330.
Tompa: Angyali részegség.
* 164 +