A meghasonlott emberi lélek a tisztasággal és az új élet lehetőségével — Lázár
feltámasztásával — szembesülve látja meg a Krisztusba vetett hit nehéz oldalát:
a tettek megbánását, bevallását, a személyiség felajánlását és a következmények
nyílt vállalását. Felismeri, hogy a megváltottság állapota egy új, gyökereiben más
élet lehetőségét hozza el számára, és hogy a feltámadás ténye nélkül semmit nem
érnek az általa képviselt ideológiák. Vidnyánszky misztériumjátékában minden
szereplő bűnös, és mindenki számára egyaránt adott a lehetőség arra, hogy egy
másik belső, a bűnöktől távolodó úton induljon el. Míg Szvidrigaljov az öngyil¬
kosságot választja, Raszkolnyikov nyíltan a közönség elé áll, szembenéz azzal, és
bevallja: ,Én vagyok... Rogyion Raszkolnyikov, aki az öregasszonyt és a hugát
megöltem." Vidnyánszky rendezése nem a gyilkosságra mint elkövetett tettre,
hanem a fiatalember - és más bűnös emberek - lelkiállapotára helyezi a hang¬
súlyt. A misztériumjátékában minden ember bűne egyenrangúként van jelen,
elősegítve ezzel azt, hogy színészek és nézők egyaránt a bűnös ember által meg¬
teremtett szituációba helyezhessék magukat, és számukra a múlt eseményei már
ne csak a régi idők történéseit képezzék, hanem épüljenek be a szubjektum jelen
idejébe. Pilinszky szavait idézve: , Dosztojevszkij Raszkolnyikovja ezért nem
azonos a ponyvatermék és az újságcikk gyilkosával. Raszkolnyikov te vagy, és én
vagyok, annak ellenére, hogy se te, se én nem öltünk embert."
Porfirij is a bűnös pártján áll: folyamatosan tereli őt a bűn bevallásának irá¬
nyába azért, mert látja a fiatalemberben a változás lehetőségét, önmaga lelki
fejlődésében pedig már egyáltalán nem hisz, befejezett és kész embernek gon¬
dolja saját személyiségét. A kettejük viszonyát illusztráló színpadi szálat az
előadásban végigvitt — Csíksomlyói passióhoz hasonló — szögszimbólum kíséri.
Raszkolnyikov megtérése előtt leszorítja a földre (színpadtérre, áldozati oltárra)
a Szentírást, és belever, beleékel egy szöget. Az átszögezett Bibliát később Porfirij
találja meg, és kihúzza belőle. Porfirij már nem tud továbblépni önmaga belső,
mentális fejlődés útján, csak annyi az övé, ami nem vele történik" de arra még
képes, hogy a megfeszített Krisztus-testen — a bűnös hitre vezetésével — valami¬
lyen mértékben segítsen.