Seite 161 [161]
KORTÁRS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK
főszereplő álmában feldarabolt ló többszöri felmutatásán, az ártatlan öregasszony
és unokahúg megölésén, valamint Marmeladov és felesége halálának szcenografikus
ábrázolásával és a Lázár-történet felolvasásán keresztül Krisztust teszi az előadás
elsődleges jelöltjévé. A Bűn és bűnhődés szereplői belépnek a Szentírás szöveg¬
terébe, lehetőséget kapnak arra, hogy önmagukat imitatio Christikent értelmez¬
zék. Az előadás során megszülető jelentések metafizikai dimenzióba emelése
lehetőséget teremt a színpadtérbe írt Krisztus-metafora emberi testtérben, a
jelenlevők testében történő térbeliesítésére. Amennyiben a Bűn és bűnhődés
nézője felismeri a színházi előadás központi metaforáját, és önmagára vonatkoz¬
tatja azt, meghatározhatja saját viszonyát a felidézett eseményekkel kapcsolatban,
és dönthet arról, milyen mértékben akar részt venni azokban. A gyilkosság
egyetemes érvényű, kitágított pillanatában a jelenlevők azonosíthatják önmagu¬
kat a bűn elkövetőjével, Pilinszky Merénylet című versét idézve felismerhetik:
s Megtörtént, holott nem követtem el, / és nem történt meg holott elkövettem."
A rendező szertartásszínházában a purgatóriumi jelenetek ellentéteként szin¬
te mindig megjelenik a tisztaság ábrázolása. A Bűn és bűnhődés színei a fekete
és a fehér, valamint a kiloccsant vér piros színe. A piros szín Porfirij (Vitalij
Kovalenko) sapkájának színe is, jelezve ezzel azt, hogy valamilyen formában ő is
gyilkosnak tekinthető, bár az ő bűne nem tárul fel. A vizsgálóbíró — aki kezde¬
tektől tudja, hogy Raszkolnyikov a tettes — először intellektuálisan, majd csellel
próbálja őt rávenni arra, hogy adja fel önmagát, végül zsarolni kezdi. Szonja —
Kozma szerint — ikonként" jelenik meg, aki egyrészt felmutatja az emberi élet
gyengeségét és elesettségét (hiszen fizikai értelemben prostituáltként éli hétköz¬
napjait), másrészt rajta keresztül villan fel Raszkolnyikov számára egy másfajta
elköteleződés, lelkiállapot. Szonja jelenléte, az általa képviselt lelkiség segíti a
gyilkost abban, hogy vállalja elkövetett tettét. Ő az, aki a feltámasztott Lázár
történetét felolvassa neki, elfogadja őt, és együtt szenved vele a bűn súlya alatt,
és kíséri őt lelkiismeretének disszonanciával teli útja során. Ez a nyitottság és
őszinteség készteti Rogyát arra, hogy megvallja előtte elkövetett bűnét és lássa
be a gyilkosság jogtalanságát: , Akkor kaparintott karmai közé az ördög, és csak
aztán adta tudtomra, hogy nem volt jogom odamenni, mert én is ugyanolyan
féreg vagyok, mint a többi. Hát eljöttem volna, ha nem vagyok féreg? És most
mondok valamit neked: amikor odamentem az öregasszonyhoz, csak ki akartam
próbálni magamat..." Raszkolnyikov pokoli útja és lelki szenvedése addig tart,
amíg fel nem meri vállalni önmagát, és tökéletesnek gondolt bűnténye kudarcát.
163 Pilinszky János összes versei, 143.
164 Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés.
165 Idézet az előadás magyar nyelvű szövegkönyvéből.
s 159 "