Seite 160 [160]
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN
A mozaikszerű életepizódok kis szigeteket hoznak létre a rendelkezésre álló
térben, és több történeti szálat jelenítenek meg. Kozma András dramaturg, mű¬
fordító szavai szerint míg az előadás elején a szereplők látszólag külön élik az
életüket, a színmű végére az eseménysor egységes élménnyé, történetté áll össze."
Az idő félrecsúszását, a társadalom elhajlását minden szereplő egyaránt érzéke¬
li, és a maguk megkiizdési stratégidival tenni is akarnak ellene. A több órás
előadás lehetővé teszi, hogy a rendező minden regénybeli szereplő életét felvil¬
lantsa, a szimultaneitás pedig segíti a különféle élethelyzetek sűrítését, össze¬
függésrendszerének mélyebb ábrázolását. A változatos élettörténetek és szemé¬
lyiségtípusok az emberi létezés sokféleségét villantják fel egymás után úgy, hogy
nem kerülik meg a bűnnel való együttélés kérdéskörét.
Vidnyánszky prózai műből létrejövő misztériumszínházának költői, poétikus
jellegét a polifonikusság mellett a zene és a látomásosság is meghatározza. Az
előadásban jelenlevő hanghatások, zenei betétek és nyomasztó víziók — a halott
uzsorásasszony, a halott Lizaveta vagy a halott Marmeladov szerepeltetése, az
óriási balta és a félbevágott ló — Viktorija Vorobjova színésznő szerint erősítik a
misztériumjáték ritmusát és lüktetését, fokozzák annak hiperemocionälis?“
jellegét. A rendezés emellett érvényesíti Dosztojevszkij regényének metafizikai
dimenzióját is mind a világszínházi, mind az orosz és a magyar színházi hagyo¬
mány tradícióihoz illeszkedve. A fragmentált egyéniségek és élethelyzetek alap¬
tapasztalata az értelmetlennek látszó és kilátástalan küzdelem. A szereplők által
járt haláltánc a Katyerina Ivanovna által rendezett halotti toron is megjelenik.
Raszkolnyikovot és Szonját ebből a haláltáncból az az érzékenység emeli ki, hogy
ők képesek valóságos hiányként érezni Isten hiányát, és ennek a hiánynak tük¬
rében alakítják sorsuk további alakulását. A Bűn és bűnhődés misztériumjáték¬
formában megrendezett változata a színpadot meghatározó képekkel, utalásaival,
az előadás szemantikai hálójával és szcenikájával felfüggeszti és kitágítja a
színpadi történés — az emberek által elkövetett bűnök — valóságát. A rendezés
egymástól elkülönböző létsíkokat ütköztet: a bűnös emberek, Raszkolnyikov
(Alekszandr Polamisev), Marmeladov (Szergej Parsin), Szvidrigaljov (Dmitrij
Liszenkov) életét a meghalt és feltámasztott Lázár szentírásbeli történetével
állítja párhuzamba. A törések és újraépítések során kialakított színpadi tér, a
különböző életszeletek egymás mellé állítása, a traumát megtapasztalt emberi
testek felmutatása az előadásban a transzcendens jelenlét ábrázolhatóságának
töredékességét jelzik. Vidnyánszky a színpadképekbe rendezett metaforákon, a
161 Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés - A titkok kapuja, szerk. Prontvai Vera, Budapest, Mária Rádió,
2021. https://www.mariaradio.hu/musor/554/A_titkok_kapuja (Letöltes: 2021. november 4.)
162 Az idézet a Raszkolnyikov találkozása a krokodillal című filmben hangzik el.
* 158 +