Oldal 160 [160]
OCR
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN A mozaikszerű életepizódok kis szigeteket hoznak létre a rendelkezésre álló térben, és több történeti szálat jelenítenek meg. Kozma András dramaturg, műfordító szavai szerint míg az előadás elején a szereplők látszólag külön élik az életüket, a színmű végére az eseménysor egységes élménnyé, történetté áll össze." Az idő félrecsúszását, a társadalom elhajlását minden szereplő egyaránt érzékeli, és a maguk megkiizdési stratégidival tenni is akarnak ellene. A több órás előadás lehetővé teszi, hogy a rendező minden regénybeli szereplő életét felvillantsa, a szimultaneitás pedig segíti a különféle élethelyzetek sűrítését, összefüggésrendszerének mélyebb ábrázolását. A változatos élettörténetek és személyiségtípusok az emberi létezés sokféleségét villantják fel egymás után úgy, hogy nem kerülik meg a bűnnel való együttélés kérdéskörét. Vidnyánszky prózai műből létrejövő misztériumszínházának költői, poétikus jellegét a polifonikusság mellett a zene és a látomásosság is meghatározza. Az előadásban jelenlevő hanghatások, zenei betétek és nyomasztó víziók — a halott uzsorásasszony, a halott Lizaveta vagy a halott Marmeladov szerepeltetése, az óriási balta és a félbevágott ló — Viktorija Vorobjova színésznő szerint erősítik a misztériumjáték ritmusát és lüktetését, fokozzák annak hiperemocionälis?“ jellegét. A rendezés emellett érvényesíti Dosztojevszkij regényének metafizikai dimenzióját is mind a világszínházi, mind az orosz és a magyar színházi hagyomány tradícióihoz illeszkedve. A fragmentált egyéniségek és élethelyzetek alaptapasztalata az értelmetlennek látszó és kilátástalan küzdelem. A szereplők által járt haláltánc a Katyerina Ivanovna által rendezett halotti toron is megjelenik. Raszkolnyikovot és Szonját ebből a haláltáncból az az érzékenység emeli ki, hogy ők képesek valóságos hiányként érezni Isten hiányát, és ennek a hiánynak tükrében alakítják sorsuk további alakulását. A Bűn és bűnhődés misztériumjátékformában megrendezett változata a színpadot meghatározó képekkel, utalásaival, az előadás szemantikai hálójával és szcenikájával felfüggeszti és kitágítja a színpadi történés — az emberek által elkövetett bűnök — valóságát. A rendezés egymástól elkülönböző létsíkokat ütköztet: a bűnös emberek, Raszkolnyikov (Alekszandr Polamisev), Marmeladov (Szergej Parsin), Szvidrigaljov (Dmitrij Liszenkov) életét a meghalt és feltámasztott Lázár szentírásbeli történetével állítja párhuzamba. A törések és újraépítések során kialakított színpadi tér, a különböző életszeletek egymás mellé állítása, a traumát megtapasztalt emberi testek felmutatása az előadásban a transzcendens jelenlét ábrázolhatóságának töredékességét jelzik. Vidnyánszky a színpadképekbe rendezett metaforákon, a 161 Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés - A titkok kapuja, szerk. Prontvai Vera, Budapest, Mária Rádió, 2021. https://www.mariaradio.hu/musor/554/A_titkok_kapuja (Letöltes: 2021. november 4.) 162 Az idézet a Raszkolnyikov találkozása a krokodillal című filmben hangzik el. * 158 +
